Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
tétlen volt. Lelkesítő ereje, szívre és észre együtt ható, mozgósító képessége, politikai ütemérzéke, páratlan szónoki képessége és hihetetlen munkabírása nélkül 1848 tavasza felkészületlenebbül találta volna hazánkat. Kossuthtal viszont készen állt a kedvező körülmények megragadására. Végül is hogyan viszonyult Kossuth 1847 végén a függetlenséghez? Deák, Széchenyi és mások is lehetetlennek tartották Magyarország önállóságát; Oroszország és a nemzetiségek szorításában szükségesnek tartották a birodalom létét, s benne Magyarországnak csak a lehetőségig erős önállását képzelték el. Deák abban is bízott, hogy Bécs egyszer felismeri: Magyarország erősödése az ő érdeke is. A nyilvánosság előtt Kossuth Deákkal tartott, de ne feledjük álláspontját a vámkérdésben, a védegyleti szervezést, az önálló magyar ipar és kereskedelem sürgetését, éles abszolutizmus-ellenességét; emellett magyar nemzeti bankot is kívánt és a felelős kormány révén beleszólást a külügyekbe, pénzügyekbe. Aligha tévedünk: Kossuth nem rettegett a függetlenségtől, sőt munkássága erre (is) készítette fel a politizáló erőket. Idézzük fel az Ellenőrben, publikált írását: „Vigyázzatok hazámfiai! Ne féljetek annyira az anarchiától, hogy túlfélelemből a szabadságtól is irtózzatok... az anarchia minden esetre csak múlékony állapot lehet, de az önkény uralma lehet örökös." Valódi rend - írta - nincs szabadság nélkül. 22 Végül néhány mondat Kossuth és Békés megye kapcsolatáról, főként a Pesti Hírlap tanulmányozásával. Kossuth levelezői, tudósítói a megye legjobb reformerei voltak, azok, akik már a Törvényhatósági Tudósításokban is segítették: Nóvák Antal, Szombathelyi Antal, Tomcsányi József, majd belépett Omaszta Zsigmond és Tormássy János (aki Lovassyékkal szenvedett börtönt az országgyűlési ifjak koncepciós pere után), Virágos Sándor (a megyei kórház egyik fő szervezője). Ők voltak a Védegylet békési szervezői is, egyben alispánok, országgyűlési követek; Szombathelyi Kossuth egyik esküvői tanúja volt, 1848-49-ben a szabadságharc egyik kormánybiztosa. A Pesti Hírlap minden érdemi megyebeli eseményről beszámolt, részletesebben a megyegyűlésekről és követutasításokról, de esperességi gyűlésekről, a csabai kaszinóról is, amely rögtön lemondta a Pesti Hírlapot, amikor Kossuthot elütötték a szerkesztéstől. 1840-ben Békéscsaba vásárjogú mezőváros lett, s ez alkalmul szolgált Kossuthnak, hogy „Pálinkamirigy" című vezércikkében írjon arról, hogy ebből fő haszna a kocsmárosoknak lesz a vásárok és piacok miatt. Az lenne az igazi jótevő - írta - immár szokásos módon általánosítva - „aki a pálinkát a kémiai laboratóriumokba száműzné". Nem egy városi elöljáróságírta - csak akkor hajlandó ülésezni, ha az asztalon ott áll a pálinkáskorsó, amit természetesen az adófizetők biztosítottak. 23 Az viszont tény, hogy megyénk 22 Idézi Szabad György: Kossuth irányadása. Bp., 2002. 94. 2i Pesti Hírlap, 1841/6.
