Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
embert megkéseltek: e hangulatban egyébként minden reformkérdés megbukott. A népnevelés tárgykörénél pl. ezt zúgta a tömeg: „nevelje, aki csinálta". Az egyik adózás mellett érvelőnek odavetették: „Úgy szólj, hogy a véredet itt issza meg a kutya. " s Szatmárban a tyukodi és csengeri ólmosbotos nemesek ezrei védték meg az „ősi" nemesi jogot. Megemlítendő: a nemesi adózás, első lépésben a megyei szükségletekre kivetett háziadó nemesség általi, arányos fizetése országos vitatémává az ún. szatmári 12 pont révén vált. A Kovács Lajos (később Széchenyi munkatársa) által kidolgozott pontok az első összefüggő reformprogramot jelentették (ősiség eltörlése, a hiteltörvény kiegészítése telekkönyvvel, banklétesítéssel, a jobbágyterhek örök és kötelező megváltása, a kereskedelem javítása a céhek és egyedáruságok felszámolásával, a birtokbírhatás és hivatalviselés kiterjesztése a nem nemesekre, a nemesség részvétele az adózásban, mindenekelőtt a háziadóban - itt a szatmári reformerek jó taktikával ősi törvényre, mégpedig Mátyás elfeledett 1486:LXIV. tc.-ére hivatkoztak, ismerve társaik kötődését az ősi alkotmányhoz -, népnevelés, sajtószabadság, a városok rendezése és megszabadítása a királyi kamarától való függéstől, új polgári törvénykönyv esküdtszékkel, a közigazgatás és törvénykezés szétválasztása - a megyékben is! -, népképviselet). A 12 pont Szatmár megye 1841. februári közgyűlésén határozattá lett, és a megye körlevélben küldte el minden megyéhez. A szatmári ellenzék csellel érvényesítette akaratát. A nevezetes közgyűlés utolsó napján, amikor már csupán a résztvevők töredéke volt jelen, puccsszerűen terjesztették elő programpontjaikat. A szatmári körlevél, s benne a 12 pont, két és fél éves vitát, egyre élesedő konfliktust gerjesztett országszerte. A vita végigkísérhető a Pesti Hírlap hasábjain, a tudósítók természetesen beszámoltak a fejleményekről. Borsod megye támogatta Szatmárt, még egy-két pontot radikálisabbra is formált. 6 Csanád hasonlóan határozott. 7 Kossuth természetes szimpátiával kísérte a beszámolókat, bár érezte-tudta: a programalkotás még korai, több kérdés nincs még tisztázva, megalapozva, márpedig bajt okozhat, ha ajtóstól törünk a házba. így is történt. Magában Szatmárban bukott el a 12 pont az 1841. decemberi közgyűlésen: az Uray Bálint által becsődített és lefizetett, leitatott kisnemesek megbuktatták a nemesi adózást, s lényegében a 12 pontot is félretették. A helyzetre jellemző, hogy a reformereket be sem engedték a közgyűlési terembe, sőt megüzenték: nem ajánlatos megjelenniük, mert bár botjaikat le kellett tenniük, de székek még vannak a teremben... A reformerekkel tartó egyik alispán sem vehetett részt a „vitában". Közben az utcákon folyt a verekedés, sőt valóságos háború keletkezett - s abban is Uray emberei kerekedtek fölül. 8 5 Uo. 1843/231. 6 Uo. 1841/68. 7 Uo. 1841/79. * Uo. 1841/107., 1842/109.
