Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
csak 15 átvágást tervezett a Tiszán és a továbbiakat csak a hatás ismeretében fontolta volna meg, illetve szélesebben vezetett töltésekkel operált. (Tudjuk azt is, hogy az idő, az 1850 után kibontakozó nagy munkák aztán Vásárhelyit igazolták, s végül is az ő koncepciója valósult meg.) E közgyűlés fogadta el a Tisza-völgyi Társulat végleges alapszabályát is: e szerint a költségeket az összes illetékes birtokos fizeti, tekintet nélkül arra, hogy belépett-e a társulatba, vagy sem. A szervezeti felépítés okosan határolta el a nagygyűlés és a Központi Választmány, illetve a tagegyesületek ügykörét, illetékességét; a szükséges centralizáció (demokratikusan választott irányító testületek) és a helyi hatáskörök szerencsésen egészítették ki egymást. E szabályzatot a békési Körösi Társulat 1847. július 6-i közgyűlésén elfogadta s Bodoki Henter Károlyt, a megye mérnökét javasolta a Tisza-völgyi Társulat Központi Választmányának körösi osztálymérnökéül. A társulat kérte Széchenyit, hogy személyesen is tisztelje meg a Körösök vidékét. Megemlítendő, hogy e gyűlésen a Körösi Társulat eddig kilencfős választmányát tízre emelték, mivel Eötvös Józsefet is beválasztották, aki mint az ismert liberális, békési birtokos politikus - Rosthy Albert - veje volt érdekelve Békés megyében. 1847 szeptemberében Békésbe érkezett Széchenyi, és 19-én Körösladányban értekezett a Körösi Társulat vezetőivel. Bejelentette, hogy a Központi Választmány elfogadta és kinevezte Bodoki Károlyt osztálymérnökké, és feladatává tette, hogy a Tisza-völgyi Társulat főmérnökével egyetértésben rögzítse a Körös-vidék területének határait, illetve kidolgozza a rendezési tervet. A megbeszélésen elhatározták az érdekeltek felszólítását az anyagi hozzájárulásra. (Megemlítendő, hogy ekkor történhettek tárgyalások Széchenyi békési országgyűlési követté választásáról is. Ismeretes, hogy Kossuthtal szemben Széchenyi a közelgő országgyűlésen, mint alsótáblai követ kívánt harcba szállni; eddig nem tudtuk, hogy Békésben is szóba került követsége. Végül Mosonban lett követ.) A műszaki tervekkel sok gond volt. Bodoki Károly természetesen használni akarta mind Huszár Mátyás remek mappáit, mind Beszédes 1840-es évek elején készült terveit. Békés megye többször is kérte, de először az igazgatási apparátus nem találta ezeket, majd közölték, hogy eredetiben nem adják ki a terveket, a társulatok dolga a másolatok elkészíttetése. A Körösi Társulat 1847. október 5-i gyulai közgyűlésének anyagából tudjuk, hogy Bodoki Károlyt az egész Körös-Berettyó-vidék szabályozási tervének elkészítésével bízták meg, azaz a békési társulat már az egész Körösvölgyre ki kívánta terjeszteni munkálkodását. A társulat felkérte Békés megyét, hogy Aradot, Csongrádot, Hevest és a Jász-Kun területet, valamint a Biharban 1847. szeptember 29-én alakult szabályozási társulatot vegye rá az együttműködésre, arra, hogy Bodokit lássák el a szükséges adatokkal. Heves