Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

gyei erőből is folyt a Fehér-Körös rendezése Arad megyében. Varga János főmérnök még 1833-ban jelezte, hogy Békésben is sürgősen dologhoz kellene látni, mert a fent rendezett folyó vize gyorsan leérve ott nagy bajok forrása lehet. Békés azonban, ahelyett hogy gyorsan csatlakozott volna és teljes egésszé igyekezett volna tenni a folyó munkákat, átiratban sürgette Aradnál a munkálatok s főként a malomcsatorna munkálatai leállítását mindaddig, míg a tervek velük nincsenek egyeztetve. Addig, míg a folyó alsó része rendezve nincs, az említett munkák veszélyesek számukra - írták. 1837-ben már Beszédes is sürgette a Fehér-Körös békési szakaszának rendezését, mivel - megismételte, amit már Varga is jelzett - a felső részek rendezése után az alsó, rendezetlen szakaszon tragédiák várhatók... Mindez nem hatott különösebben serkentőleg Békésre, ahol csak rendszertelen és szertelen, minden összehangoltságot nélkülöző medertisztítási, illetve -rendezési munkák történtek. 1829ben a megye is elfogadta a nagy Körös-bejárást követő királyi biztossági terveket, s így évi 80 000 közmunkanapot ígért, és azt, hogy 1832-re 57 000 ölnyi töltést épít. Ebből kevés valósult meg. A birtokosok egy része önkéntes anyagi támogatást is ígért, ám ezek az összegek is csak töredékben folytak be. Nyilvánvaló lett, hogy csak az agyonterhelt jobbágyság és zsellérség ingyen közmunkájára építeni, illetve esetleges földesúri, kegyként jelentkező adományokban reménykedni elégtelen; a folyószabályozás ennél stabilabb alapokat követel. 1840 szeptemberében mozdulni látszott valami. Gr. Zichy királyi biztos, Beszédes és Bodoki Károly békési mérnök tárgyalását követően Békés is elfogadta Beszédes (ekkor már ő volt a Körös-szabályozási királyi biztosság igazgató mérnöke) terveit; a Kettős- és Hármas-Körösön 45-ből 30 átvágást indítottak be. Ám a tényleges erőfeszítések nem sokáig tartottak. 1842-ben még a körösladányi királyi biztossági értekezleten Békés megye vízszabályozási deputációja (br. Wenckheim Béla, Szombathelyi Antal, Nóvák Ferenc, Simay Kajetan alispán, Kállay Ignác, Lengyel Géza és Bodoki Károly) még beszámolhatott arról, hogy jó néhány átmetszés Békés mezőváros alatt munkában áll, többek közt Szarvasnál, Szentandrásnál és Öcsödnél is. 1843-ban már inkább ismét a huzavonák, a nehézkesség és a tárgyalgatás vették át az uralmat. Ennek során pl. a békésiek Beszédes tervével szemben, amely Váritól Békésig 10 átvágást tartalmazott, Törökzugtól a Veszeli-fokig ki akarták egyenesíteni a Fehér-Köröst, amire Zichy biztos megjegyezte, hogy ekkora munkára a megyének aligha van lehetősége, s reményét fejezte ki, hogy Békés nem csak szóban lesz a munkálatok támogatója. Folytatódott - összefogás helyett - az áldatlan és céltalan vita a környező törvényhatóságokkal. Békés folytonos szóváltásban állt Hevessel, Araddal, Biharral (de nem volt ez másként pl. Bihar és Heves viszonyában sem, és folytathatnánk a sort). Békés 1842-1843-ban követelte Hevestől, hogy a Me-