Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
dás csak az elszegényedéshez vezethet - állt a rendelkezésben, ami azonban kivételt is tartalmazott: egész telek, ha a gazdája jómódú volt, alkalmanként mégis megosztható lett/' 4 Sok sikere nem lehetett e tilalomnak, hiszen 1805ben a megyei közgyűlésnek kellett elrendelnie: 1/4 telek alá aprózás „ezentúl" tilos... 65 Időnként az uradalom igyekezett magához vonni a telekadásvételek engedélyezését, de ennek nem lett soha tényleges eredménye. 1836-ban, az urbárium kodifikálásakor törvényben is tilalmazták az 1/4 teleknél kisebb úrbéres földek további darabolását. Ezt - érdekes módon - az örökváltság után már maga a csabai képviselő-testület is betartatni törekedett: 1/4 telek alatti földterület eladását csak akkor engedélyezte, ha a vevő már legalább 1/8 telekkel rendelkezett. Ezzel a nincsteleneket rekesztette ki a város jórészt gazdákból álló vezetése, mivel ekkor már az adózó képesség megtartását, s így az örökváltsági summa fizetésének biztosítását tekintette alapvetőnek. 66 Korábban, a XVIII. sz. végén-XIX. sz. elején az uradalmak is hasonló okokból igyekeztek erőteljesebben beavatkozni az ingatlanforgalomba, törekedve a Harruckern-időszak „rendetlenségeinek" felszámolásáfa. 67 Az uradalmak döntéseiknél nem vették figyelembe a helyi szokásjogot, valóban csupán a lakosság adózó képességének megőrzésére törekedtek. így pl. ha valaki elzálogosította telkét és - mondjuk - tíz év múlva vissza kívánta váltani, az uradalom gátolta ezt, s inkább azt a felet pártolta, aki az adót tíz éven át fizette; volt eset, hogy le is szögezték: a jobbágynak végrendelkezési joga nincs, a döntés teljes szabadsága a földesurat illeti... 68 Az úriszék nemegyszer a gazdaságot éveken át működtető mostohaapának ítélte a telket - szemben a községi határozattal -, méghozzá az árvák ellenében. 69 A konfliktust tovább élezte az, hogy a megyei törvényszék viszont az árvák javára döntött. 70 Az úriszék egyébként több esetben is következetlen volt: egyszer elutasították az apai végrendeletet, máskor viszont éppen annak rendelkezéseit ismételték meg határozatként... 1811 májusában egy napon hozott az úriszék ellenkező értelmű döntéseket. 71 Az uradalmi érdek jól látszik pl. abból a döntésből, amely szerint az egyik fiú örökölje az 1/8 telket, két fiútestvére pedig ne kapjon semmit. 72 Az elöljáróság nemegyszer kérte, s nem ok nélkül, hogy az uradaM Feljegyzések 1798/1800. - uo. - a/28. 65 BML Békés vármegye közgyűlése ir. 1805/376. 66 Képviselő-test. jegyzőkönyv 1846. dec. 28/155. - BML Bcs. ir. - a/l. 67 Úriszék 1802. dec. 14/5. - uo. - a/7-360. <* Uo. dec. 14/11. - a/7-762. 69 Úriszék 1810. dec. 10./9. - uo. - a/10. 711 Úriszék 1811. máj. 20/11. - uo. - a/10. 71 Úriszék 1811. máj. 20/3. - uo. 20/5. 11 Úriszék 1820. dec. 10/16. - uo.
