Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

örökváltsággal vette kezdetét. Ekkortól kifejezetten kapós lett Csaba: Filippinyi János ács Pestről kérvényezte visszatelepedését szülővárosába, egy Kunisch Jenő nevű cukrász is jelentkezett Eperjesről, Lendvay József (nemes) szabó Kígyósról

32

; de ekkor érkezik Ujfaluczki Márton tímárlegény, Német Sámuel turóci szabó, Pajer József suszter (aki már volt Csabán korábban mint legény), Redel Móric aradi pipakészítő, Paték Vencel szabó, Ruttkay István takács és még sokan mások...

33 Esett már szó az ipar, az iparos munka jövedelmezőségének aláértékeléséről. Tény, hogy az iparosok zöme törekedett arra, hogy földje, de legalább némi szőlője legyen - szükséges volt ez a társadalmi presztízshez is. Voltak, akik alig várták, hogy kellő földjük legyen, és akkor felhagytak az iparossággal.

34 Az igazán jómódú iparosnál - aki legényeket, cselédeket tartott-jói megfért a kettős tevékenység: Such János üveges pl. 1846 végén 2100 frt-ért vett házat a régi mellé;

35 új házában már boltot is nyitott. Arra is van viszont példa, hogy iparos eladta 1/4 jobbágytelkét, 1,5 ha szőlőjét, és házas zsellérré válva kizárólag iparból kívánt élni.

36 Ami a kézművesek testületeit, a céheket illeti, Csabán az országos folyamatoktól eltérő jelenséget észlelünk: míg országszerte, s főként a volt királyi Magyarországon, a céhek már válsággal küszködnek, és az állam is lazítani igyekszik a monopóliumok rendszerén, amelyek immár gátjai lettek az iparfejlődésnek, addig Csabán a XIX. sz. elején alakulnak meg, jelentős fáziskéséssel, a céhek. Ennek magyarázata az, hogy az újratelepülés után közel 100 év kellett ahhoz, hogy az iparosok száma és jelentősége elérkezzen az önálló céhalapítások szükségességéhez. 1793-ban bécsi rendelkezés jelzi az állami szándékot: az iparcikkek drágulásának - úgymond - fő oka a céhek és mesterek árösszebeszélése, amit a rendelet megtilt, és a mesterek szabad kereskedését szorgalmazza.

37 Nos, Csabán épp ezután indul erősebben a céhszerveződés; a mesterek először - több mesterségnél 1848-ig így volt ez - a gyulai, aradi és más céhek társult tagjai voltak. Először 1804-ben a csizmadiák kezdeményeztek önálló céhet Csabán (ők voltak a legtöbben), ám végül is a királyi privilégiumot csak 1818-ban nyerték el, miután lefizették a kellő taxát (a nem 32 Uo. - a/26. 1846. aug. 18., nov. 7. 33 - BML Bes. ir. - a/l., Csaba, képviselő-testületi jkv. 1847. okt. 30. ill. uo. - a/27. (1847. febr. 26., okt. 26., nov. 6. , 20. ) 34 Erre Orosz István is említ példákat Hajdúböszörmény esetében - Orosz István: Aböszörményi mezőgazdasági termelés és agrártársadalom 1784-1889. In: Hajdúböszörmény története. Szerk. Szendrey István. Debrecen, 1973. 347. 35 BML Bes. ir. - a/26. 36 Vandlik András szűcs ügye 1800. jún. 5. - Protokollum 1749-1804 (Ev. Levéltár Csaba, 7- 1/350.) 37 BML Bes. ir. - a/2. - Kurrensek 1793. aug. 25.