Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Á. Varga László: Erdmann Gyula 60. születésnapjára

dó értékű iratainak megmentéséért. Elnöksége közepére esett a levéltári törvény 1989 óta zajló vitájának lezárása, majd az 1995. évi LXVI. tv. elfogadása, s mindemellett rendkívül sokat tett azért is, hogy a Kárpát-medence magyar közösségeinek levéltári forrásai megmeneküljenek az enyészettől. Gyula egyike korunk azon kevés levéltárosának is, aki az egész szakma számára már 1986-ban világosan megfogalmazta a Levéltári Sjzera/e hasábjain, hogy a képzett archivárius számára nem jelent, nem jelenthet antagonisztikus ellentmondást a levéltáros szakma és a történettudomány magas szinten történő együttes gyakorlása. Ezen hitvallásának megfelelően nagyon ügyelt arra, hogy levéltárosként, levéltárszervezőként és a magyar levéltárügy irányítójaként is kellő ideje maradjon történelmi tárgyú tanulmányok (monográfiák) megjelentetésére. Végigtekintve Erdmann Gyula eddigi történészi pályáján, érdeklődésének négy igazán markáns területe bontakozik ki előttünk: a reformkor, Zemplén megye társadalomtörténete a XIX. század első felében, Békés megye, azon belül is Békéscsaba XVIII-XX. századi mindennapjainak, valamint a magyarság 1945 utáni történelmének megösmerése/megösmertetése. Ezen tárgykörökben több önálló monográfiája, s több tucat tanulmánya jelent meg országos és helyi folyóiratokban, valamint tanulmánykötetekben. Reformkori témaválasztásai közül megemlíthetjük például a követutasításokról, Wesselényi Miklós és Kazinczy Gábor szerepéről, avagy a Rádayügyről írottakat; a Zemplén megye XIX. századi történelméről készült írásai közül érdemes kiemelni a zempléni reformellenzékről, a zempléni nemesség tagozódásáról, jövedelmi viszonyairól, illetve a megye reformkori társadalmáról; a Békés megyeiek közül pedig a Békéscsaba 1772-1848 közötti társadalmáról, gazdaságáról és önkormányzatáról szólókat. Hazánk 1945 utáni történelméről is olyan részmonográfiákat jelentetett meg (pl. a beszolgáltatásról, vagy az 1945 utáni kitelepítésről), amelyek nélkülözhetetlenek az 1945 utáni viszontagságos történelmünk tanulmányozásához. Szabad Györgytől kapott indíttatásának is köszönhetően, már 1986-tól aktívan felsorakozott a Hajnal István örökét felvállaló társadalomtörténeti irányultságú történetírást követők hazai képviselői közé. Tehát nem véletlen, hogy 1987-ben, 1991-ben és 2001-ben Gyula, a Békés Megyei Levéltár székhelye adott otthont a Hajnal István Kör éves konferenciáinak. Az ott és akkor elhangzottakról eddig megjelentetett köteteket ma is a hazai társadalomtörténet-írás és oktatás alapdokumentumaiként emlegetik. Kelt Budapesten, 2004 szeptemberében. Á. Varga László az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának elnöke