Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

Szabolcsot, Szatmárt haladja némileg túl. Regionálisan tehát megyénk kiemelkedő lótartó, közepes marha- és gyengébb sertés- és juhállománnyal. A dunántúli megyék általában megyénk előtt állnak, bár pl. a marhatartásban Fejér elmarad tőle, Zala pedig a ló- és juhtartásban szorul Zemplén mögé és a marhák arányszámában sem sokkal haladja túl. Bihar állatállománya az összeírásban feltűnően kicsi, aligha fogadható el, feltűnő az is, hogy Heves elmarad Zempléntől a marhák arányszámában!? 35. táblázat Az egy adózóra jutó állatállomány Magyarországon, Zemplénben és néhány megyében^ 1828 Ló Marha Juh Sertés, 1 évesnél idősebb Kecske Magyarország 0,94 1,52 2,03 0,56 0,03 Zemplén 0,74 1,31 0,43 0,32 0,02 Temes 1,46 2,18 4,59 1,40 0,04 Csongrád 1,31 2,06 4,41 0,41 0,00 Bács 1,45 0,92 2,52 0,43 0,00 Bihar 0,24 0,53 0,13 0,09 0,00 Bars 1,40 1,87 2,45 0,45 0,01 Fejér 1,01 0,82 0,88 0,42 0,00 Komárom 1,47 1,43 1,83 0,44 0,00 Zala 0,46 1,33 0,11 0,81 0,00 Pozsony 0,92 1,79 1,06 0,24 0,00 Heves 0,81 0,71 1,19 0,20 0,00 Abaúj 0,66 1,57 0,41 0,51 0,00 Borsod 0,67 1,01 0,48 0,38 0,00 Gömör 0,60 1,64 0,86 0,71 0,01 Sáros 0,52 1,03 0,46 0,26 0,01 Szabolcs 0,73 1,25 1,31 0,31 0,00 Szatmár 0,60 1,01 0,15 0,14 0,02 Szepes 0,51 1,65 0,90 0,32 0,00 Ung 0,31 1,60 0,19 0,38 0,02 Országos és megyei állatlétszám-adatok 1828, illetve 1838 után már csak 1850-ből állnak rendelkezésünkre, és természetesen ezek az adatok már a teljes gazdaságra, minden birtokosra (nemesre és volt nemtelenre egyaránt) kiterjedők. Meglehetősen bizonytalan becsléssel bár, de megkíséreljük az 1850es létszámból elkülöníteni az 1848 előtti adófizetők állományát. A becslés alapja az adózók 1828-as állománya, amelyet 30%-kal emelm Benda, 1973. 146, 170 alapján számítva.