Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
Ha a jövedelmeket nézzük, a legnagyobb átlagjövedelmet a tokaji kerület bortermelő mezővárosaiban élő zsidók érték el (családfőnként 200-250 vfrt; akadt azonban 2000 vfrt-os évi jövedelem is): a szerencsi kerületben 5060 vfrt, a sztropkóiban 15-20, a dobraiban 10 és a legtöbb zsidót koncentráló újhelyi kerületben még annyi sem volt az éves, egy családfőre eső jövedelem. 2000 vfrt-nál nagyobb jövedelmet sehol sem jegyeztek be. Az újhelyi kerület zsidó családfőinek jövedelemmegoszlása jelzi a zsidók társadalmán belüli óriási vagyoni különbségeket (28. táblázat). 28. táblázat Az újhelyi kerület zsidó családfői jövedelem szerint 1837 300 vfrt felett 2 200-300 vfrt között 5 100-200 vfrt között 5 50-100 vfrt között 17 30-50 vfrt között 21 20-30 vfrt között 11 10-20 vfrt között 24 0-10 vfrt között 74 Bejegyzett jövedelem nélküli, ill. szegény 303 Összesen 462 Ha megkíséreljük, hogy a 6 kerület adatai alapján, azokat mintegy mintavételként kezelve felvázoljuk a zempléni összes zsidó családfő foglalkozási megoszlását, akkor 2800 családdal számolva 125 a következő adatsort kapjuk: 1240 árendás 771 szegény (ill. jövedelme ismeretlen) 428 kereskedő 361 iparos Az árendásokat mint a zsidó családfők legnagyobb csoportját érdemes közelebbről is megvizsgálni. Számuk 1812-ben kb. 900,1835-ben 1100 volt. 126 125 A fent említett 12 000 főt a zsidóságnál kiszámított 4,35-os családlétszámmal (vö. 27. táblázat) osztva. 126 Az insurrectióval, ill. a reformországgyűlések költségeinek nemesség általi átvállalásával kapcsolatos nemesi összeírások során számba vették a nemesi javakat bérlőket is, akik ún. árendális taxát fizettek a nemesi pénztárba. Nem árendás személyenként összegezve, hanem árendatételenként történt az összeírás, s így, mivel l-l árendás néhány esetben 2 vagy több helyen, ill. több jövedelemforrást is bérelt, a számokat lefelé kerekítettem, ill. némileg csökkentettem. 1812-ben 986, 1834-ben 1178 árendatétel volt Zemplénben (Zlt. IV 1005/e12., 17-18.).
