Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

lenben a feudalizmus utolsó szakaszában dinamikusan aligha változott, de nem is lehetett olyan mozdulatlan, mint a merev kategóriákat alkalmazó korabeli összeírások mutatják. A különféle összeírásokban a leginkább (sőt szinte kizárólag) összevethető létszámot a telkes jobbágyok-parasztok mutatják. 1828-ban pl. a népösszeírás 13 699, a dicalis (amely egyébként a keresők, családfők töredékét vette csak számba) 11 576, a nagy országos adóösszeírás pedig 11 556 parasztot-jobbágyot vett számba.

109 A különbség - mint már jeleztem - abból adódik, hogy a népösszeírás ugyan csak 1/4 telekig vette parasztnak a jobbágyot (az adóösszeírás 1/8 telkes birtokig), számba vette a bértelken élőket is; továbbá a népösszeírások teljesebb körben vették nyilvántartásba a népességet, s ez erre a rovatra is áll. A zsellér rovat már összeírás-típusonként óriási eltéréseket mutat. 1828nál maradva a népösszeírás 14 466-ot; a dicalis 4698-at (3686 házas, 1012 hazátlan) és az országos adóösszeírás 9601-et (6561 házas, 3040 hazátlan) számolt... A különbségek mögötti okokat és magát a valóságot csak községmezőváros szintű hosszas alapkutatások tudnák tisztázni, amit azonban gátol a községi (zsellérenkénti) névsort és adatokat nyújtó adatsorok erős hiánya. Sem az országos adóösszeírás, sem a megyei dicalis nem rekesztette ki az összeírandók sorából a majorsági népességet, mégis az a feltételezésem, hogy őket csak a népösszeírók vették számba - korántsem pontosan, de a valósághoz közel. Zemplén megye nemességének állandó törekvése volt - még lesz erről szó - az, hogy csak és kizárólag az urbáriumba bejegyzett telkek után adózzanak a jobbágyok és zsellérek, s ez a törekvés alighanem a tabuként kezelt majorság mellett a majorsági népesség jelentős részének eltitkolásához is vezetett. A zsellérek kategóriája foglalkozásilag meglehetősen heterogén összetételű népességet takar. Az úrbéres házhellyel, legelőhasználati joggal bíró és zömmel mezőgazdasági bérmunkából, napszámos keresetből élő házas zsellérek soraiban találhatók az iparoslegények (számuk mintegy 350 lehetett Zemplénben),

110 a zsidó kereskedők, iparosok, árendások és a bizonytalan foglalkozású, szegény sorsú zsidók is (összesen kb. 1240 árendás, 771 szegény sorsú, 428 kereskedő és 36l iparos zsidó családfő élt Zemplénben a '30as években).

111 A zsellérek közé sorolt 18 000 családfő közül mintegy 3000 m Zlt. IV-IOO5/C-99.; Acsády, 1896. 114. 110 Bácskai-Nagy,T984. 157.: országosan 3 mesterre jutott 1 legény; Zemplénben magasabb volt a legény nélkül dolgozó mesterek aránya - így 4 mesterre számítok 1 legényt. 111 Fényes (1834), 14 6l9-nek veszi a zempléni zsidóság számát; mivel adatai - beszámítva a népesség-összeírások adatait az arányosság és összevethetőség kedvéért 12 000-es zsidó népességgel számolok. Foglalkozási megoszlásuknál csak a rendelkezésre álló 6 kerületi adatsort vehettem - mintegy mintavételként - figyelembe. A meglévő 6 kerületi anyag jól