Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
A zempléni adózó népesség foglalkozás szerinti rétegződése 1848 előttről foglalkozási adatokat is rögzítő összeírások csak a nem nemes népességről készültek, s így fejlődési vonalat húzni, akár csak 1869-ig is, meglehetősen nehéz. Mind 1857-ben, mind 1869-ben - mint ismeretes már a teljes népességet írták össze. Viszonylag pontos kép adható tehát 1848ig, majd megkísérelhető a hosszabb időszak, 1804-1869 közötti fejlődési tendenciák felrajzolása (19. táblázat). A honoráciorok száma és aránya is növekedett, az iparosoké számban és (1847-et leszámítva) arányban is csökkenő tendenciát mutat (az 1804-es adat bizonnyal alulregisztrálja számukat). A „parasztok" (negyed telket vagy annál nagyobb telket birtokló, illetve bérlő jobbágyok és bérlők) száma 1837ig süllyed, onnan emelkedik, arányuk azonban némi hullámzással bár, de lényegében stagnál, illetve igen mérsékelten emelkedik, a zsellérek száma és aránya viszont - ugyancsak hullámosan - csökkenő vonalat rajzol. Ez feltűnő, és nem támasztja alá a szakirodalom jó részében említett zselléresedést mint tendenciát. A nemeseknél szolgálók száma viszonylag állandó. A 18 év feletti fiúk és vők a felnőtt férfi népesség ötödét-negyedét tették ki, s így foglalkozás szerint nem rétegelt mivoltuk a struktúrakép megrajzolását pontosságában meglehetősen hátráltatja. Számuk és arányuk is emelkedő tendenciára utal, ami az 1831-et közvetlenül követő - feltételezett - születésfelfutás eredménye is lehet. A honoráciorok A honoráciorok számában nincsenek benne a papok, mivel a népösszeírások őket, miként a nemeseket, nem regisztrálták. A papságról viszonylag pontos adatunk csak az 1800-as nemesi összeírásban van. 82 Eszerint mintegy 300, különböző felekezethez tartozó pap élt Zemplénben (20. táblázat). 20. táblázat A papok száma Zemplénben, 1800-ban Katolikus 77 Protestáns 95 (60 református, 35 evangélikus) Óhitű (ortodox) 121« Zsidó rabbi 2 Összesen 295 82 Zlt. -IV/1005/e-3. « Az ortodox papok száma jelzi, hogy a ruszinok zöme 1800-ban pravoszláv volt; így a Fényes Eleknél olvasható adatok, melyek szerint pravoszláv szinte nem élt a megyében, aligha áll helyt, miként L . Nagy adatsora sem (vö. 11. táblázat).
