Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
Az adófizető családok és az egy családra eső adózók száma Zemplénben 1 családra eső adózók Év Adófizetők Családok Zemplénben Országosan 1787 6S 199 622 36 967 5,40 4,94 1804 222 889 • 42 211 5,28 5,11 1819 207 956 38 416 5,41 5,16 1828 tó 216 417 35 020 6,18 5,54 1837 205 777 35 069 5,87 1840 208 048 35 267 5,90 1846 210 789 38 404 5,49 1847 67 218 985 40 700 5,38 zendő, hogy a nagycsaládok létesülésének másik, súlyban az előzővel legalábbis egyenértékű oka lehetett a földesurak által gátolt telekaprózódás. amely n^gy számban eredményezte azt, hogy a telket már ténylegesen megosztó családtagok papíron egy családot képeztek. További ok: a családon belüli szaporulat növekedik - pl. 1819-1828 közt. Zemplén - ezt is hozzá kell fűznünk - egyedül 1828-ban mutat az egy családra eső lélekszámban kiugró értéket mind országos, mind kassai kerületi összehasonlításban, 68 azaz nem tartozott folyamatosan, 1828 előtt sem, az egészen nagycsaládos megyék sorába. 1787-ben és 1804-ben jó néhány megye megelőzte e téren, és 1828-bar is előtte járt (a nagy családok földje, Horvátország leszámításával is) Csongrád, Bács, Ung, Zólyom, Liptó. Az egy családra jutó 18 éven felüli fiúk, illetve vők száma sem támasztja alá Zemplén nagycsaládos megyék közé sorolását: 1804ben és 1819-ben alig haladta meg a zempléni érték (0,27/család) az országos értéket (0,25); 1828-ban pedig - éppen a kiugró, 6,18-as családlétszám idején! - alatta maradt az országos értéknek (0,29-0,35). 69 A 6,18-as „csúcs" családlétszám mögött tehát nem az új háztartások kialakulásának gátlása volt a főszereplő, hanem a népesség felfutása 1819-1828 között. Szerepet játszhatott az általam feltételezett, összeírási hibát jelentő túlzott családszám 1828 előtt. A nagy kiterjedésű megye különböző részei között feltűnően jelentős különbségek tapasztalhatók a családok lélekszámát illetően is. 1804-ben is (4,5 alatt) és 1838-ban is (5,0 alatt) mélyen a megyei, illetve országos átlagszám alatti értéket mutatnak a magyarok által lakott hegyaljai és Sátoraljaújfrf> Uo. í,7 Zlt.-Loc. 383/223-, ill. Kgy. 1847/1615. adatai alapján számítva. 68 Faragó, 1977. 174. 69 Uo.
