Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
A magyarok relatív többségüket is nehezen tartották a ruszinokkal szemben, együttesen pedig a szlávok aránya 57% volt. A magyarság a megye alsó felén, a jobb gazdasági adottságú hegyaljai, bodrogközi és újhelyi járások területén összpontosult, s ezen belül is több mint felük a Hegyalján! A két felső, zordabb éghajlatú, hegyvidéki járásban elenyésző volt számuk, a ruszinok zöme viszont éppen itt lakott. A szlovákok többsége is a megyeszékhelytől fölfelé élt. Németek a XVIII. században települtek be kisebb számban Trautsohn herceg, illetve II. József idején (vö. Trautsohnfalva, Józseffalva). Megemlítendő, hogy a magyarság veszélyeztetett relatív többsége és a zsidók asszimilációja országosan is összefüggött. Nem volt mindegy, hogy a magyarországi zsidóság hova, illetve kihez asszimilálódik. A liberális refor-. merek jól látták ezt, s nem kis részük lett abban, hogy a zsidó asszimiláció jellemző iránya a magyarság lett. A dualizmus kori összeírásokban a zsidóság már nem szerepel nemzetiségként. A zempléni magyarság csupán relatív többsége, illetve a szlávok abszolút többsége magyarázza a megye politizáló nemességének sokszor türelmetlen lépéseit, törekvéseit a magyar nyelv terjesztése ügyében - már a reformkori megyegyűlések idején is. Az 183l-es parasztfelkelés (centruma Zemplénben és Gömörben volt) résztvevői szinte kizárólag ruszinok és szlovákok voltak, s körükben akkortájt kapott lábra a „jó cár atyuskába" mint életük leendő jobbítójába vetett hit. A zempléni magyar nemesség úgy vélte, hogy a magyar nemzetiség határvédelmében hárul rá komoly feladat, s ez tükröződött egyes türelmetlen határozataiban. Az adózó népesség Zemplénben Hozzákezdve az össznépességen belüli nagyobb csoportok elemzéséhez, elsőként a felvidéki társadalom túlnyomó részéről, az adófizetőkről szólunk (14. táblázat). 14. táblázat A nem nemes népesség Zemplénben 1787-1847 1787" 1804 1819 1828 % 1828 57 1830* 1837 w 199 622 222 889 207 956 216 417 258 000 213 123 253 000 1838* 1840 61 1846" 1847 1847 M 205 777 208 048 210 789 218 985 297 039 "Faragó, 1977. 168. % Uo., ill. Zlt.-Loc. 170/221.
