Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

bek közé tartoznak még 1869-ben is, mivel esetükben magas népsűrűségi nívóról következett be a zuhanás. 1787-1869 között végig, tehát már 1828 előtt is (!) csökkent Bodrogkeresztúr népessége; ebben egyedül állt a Hegyalján. A legsűrűbben a szűk határú Tolcsva városát lakták: a 217 fő/km

2 szám 1828-ban a teljes vizsgált periódus egyik legnagyobb zempléni népsűrűségi adata, amit legfeljebb egy-egy hutás község adatai közelítenek meg vagy haladnak meg esetenként 1-2 fővel.'

11 A végig (1787-1869) erőteljesen fejlődő Sátoraljaújhely, bár 1828-tól már lélekszámban első Zemplénben s így a Hegyalján is, népsűrűségben már a szűkebb határú helységek mögé szorul (e téren 1787-ben 6., 1828-ban 5., 1869-ben pedig a 3- pozíciójú volt a Hegyalján). A mezővárosoknál említendő meg, hogy közülük a XVIII. században még tíz volt jelentősebb piacközpont (Homonna, Gálszécs, Sztropkó, Varannó, Nagymihály, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Terebes, Zemplén és Királyhelmec). A XIX. század elejére - a központok közti erősebb differenciálódás, koncentráció általános jelenség volt - Sárospatak alközponttá, Terebes, Királyhelmec és Zemplén pedig egyszerű vásáros hellyé süllyedt. A szerepüket némi elmozdulásokkal (Homonna, Gálszécs tiszta körzete nőtt, Sztropkóé, Varannóé, Nagymihályé és Sátoraljaújhelyé csökkent, de ez utóbbi osztott körzete jelentős maradt, sőt nőtt) megtartó központok mellé lépett viszont Tállya. Országos jelentőségű központ nem volt köztük, regionális jelentőségű is csak Sátoraljaújhely gabonavására (a Felvidék és az Alföld közti árucsere egyik színhelye), illetve Gálszécs gabona- és marhavására volt. Kiemelkedett még a többi közül valamelyest Nagymihály baromvására is. Országos jelentőségű piacközpont a régióban Kassa és Eperjes volt, de a zempléni kereskedelemben nem kis szerepe volt Ungvárnak, Debrecennek sem. Országosan is kiemelkedő kulturális szerepe, szellemi kisugárzása kollégiuma révén Sárospataknak volt, a közigazgatási szerepet illetően pedig a megyeszékhely, Sátoraljaújhely emelkedett ki. Bácskai Vera és Nagy Lajos megállapítása szerint országos egybevetésben, „tiszta körzet" szerint Homonna meglepő módon a 21. helyen állt, Sátoraljaújhely a 47-iken, Nagymihály a 64-iken, Sztropkó a 68-ikon, Varannó a 70-iken és Tállya a 110-iken (a „tiszta körzet" az említett szerzők szerint az a terület, melyen egy piacközpont vonzereje lényegében kizárólagos). Komplex elemzés, az összes városképző, piacközponti funkció figyelembevételével már a legfontosabb 138 magyarországi városból Sátoraljaújhely a 38., Nagymihály a 84., Varannó a 100., Sztropkó a 101., Gálszécs a 115., Tállya a 126. a rangsorban.

42 A „tiszta" körzet tehát nem volt minden, hiszen állhatott hegyes, erdős, végtelen nagy területekből is - Homonna esetében ez volt a helyzet. " Süli-Zakar, 1980. 70. 42 Bácskai Vera-Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1827-ben. Bp. 1984. 81.; Galgóczi, 1855. 141.