Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
Az országos tendencia (1787-1828 közt erősebb, 1828-1869 közt gyengébb népesedési ütem) mellett két regionális jellemző emelhető ki: a DélAlföld végig erőteljes növekedése, illetve a Felvidék 1828 után gyors ütemben mutatkozó népesedési válsága. A megyék zöme periódusonként nem egyenletesen fejlődött: gyorsabb ütemű lakosságnövekedést apály követ és fordítva. E folyamatokban regionális azonosságok nemigen állapíthatók meg. Az okok feltárása megyénként munkaigényes, de alapvető ismereteket eredményező lenne. (A vizsgálat során a természetes szaporulat mellett mindig figyelembe veendő a be-, illetve az elvándorlás is.) Az össznépességi adatoknál pontosabban jellemzik egy megye helyzetét a népsűrűségi adatok. Zemplén megye területe kereken 6000 km 2 volt. 17 Nagyságrendben megyénk, Lipszky adatai szerint, 12., az 1848 előtti, pontosabb osztrák adatok szerint 8. volt a megyék sorában, azaz a nagy ki-terjedésű törvényhatóságok közé tartozott. Az 1 km 2-re jutó népességszám már, főként 1828 után, korántsem sorolja ilyen előkelő pozícióba (3. táblázat). 3. táblázat Az 1 km 2-re jutó népesség Zemplénben 1787 18 1828'' ; 1850 2 " 1857 21 1869 22 Zemplén 33,7 45,2 41,6 39,6 47,2 Országos átlag 294 42,2 - - 53,6 1787-1828 közt Zemplén a népsűrűségi sorrendben a középmezőnyben, a 20-25. helyen állt - jóllehet valamivel sűrűbben lakott volt, mint az ország területe általában -, de 1869-re a megyék utolsó harmadába csúszott le: mindez igazolja azt, amit a népességi adatok során már jeleztünk. Az 1828 utáni zempléni negatív népesedési számok ismeretében jelezhetjük: a Faragó Tamás által Zemplén térségére megállapított túlnépesedés 23 csak az általa vizsgált 1787-1828 közti periódusra áll; 1828 után egyértelmű a folyamat negatív 17 Dányi-Dávid, I960. 55. szerint 6282 km 2 , Lipszkynél (Benda, 1973. 60.) 5985 km 2 , az osztrák katonai újrafelvételben (uo.) 6195 km 2 , az 1854-es területi változások után 6190, 1861 után, a helyreállított megyehatárok idején ismét 6190 km 2 (uo.). 18 B. Lukács, 1979- 16. 19 Thirring, 1938. 35. 2,) Galgóczi, 1855. 70. 21 Statisztika. 1857. 323. 22 Népszámlálás. 1870. 12. 23 Faragó Tamás: Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 17871828. In: Történeti statisztikai tanulmányok. Bp. 1977. 137.
