Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

elvként szögezte le, hogy inkább maradjon egy vétek büntetés nélkül, mint­sem ártatlan bűnhődjék. Az úrbéri munkálatban Deák az örökváltságot támo­gatta, sőt megpróbálkozott a jobbágyok hivatalképessége, birtokképessége mellett a megváltakozott jobbágyok választójogát is becsempészni, ez utób­bit a megyei közgyűlés elutasította, a közteherviselésre vonatkozó deáki ja­vaslat szintén elbukott. Egy rohammal még nem lehetett bevenni a kiváltsá­gosok hadállásait. 29 Visszatérve 1839-hez, a zalai követutasítás főbb pontjait az áprilisi köz­gyűlés vitatta meg. Deák javaslatára elsőként óvással éltek: mivel 1836-ban az országgyűlés az adót „három évre és nem tovább" ajánlotta meg, május 2-ával elvileg megszűnt az ország adófizetési kötelezettsége. Bécs június 2-ára hívta össze az országgyűlést, ami nem volt más, mint kicsinyes ujjhúzás, az abszo­lutizmus pökhendisége. Ezt követően Csány László felolvasta Wesselényi íté­letét, majd elhangzottak az ellenzék már ismert fő érvei, főként Deák tolmá­csolásában. 30 A követutasítást május 6-án véglegesítették. Egy-két ponton ron­tottak Deák szövegén, így pl. nem vállalták az országgyűlési költségek megye - azaz a nemesség - általi fizetését, a zsidókat pedig kizárták az adósság okán elárverezett nemesi birtokok vételéből. A szólásszabadsági sérelem, a jogvédelem ügyében az utasítás a Deák által már korábban elfogadtatott alapelvet tartalmazta s így a radikális jogvé­delmet képviselte. „A szóllás törvényes szabadságán, mely nélkül semmi köz Tanácskozás fent nem állhat, a már közelebb lefolyt Ország Gyűlése alatt is­mételten súlyos sérelmek estek... Mivel pedig azon gyászos esetek által, mik az elmúlt Ország Gyűlésének bé fejezése olta történtek a törvények újra, s talán még súlyosabban megsértettek, a Haza polgárainak biztonsága, a Me­gyék köz felszóllalási jussa és hatósága, a nyilvánosság, a személy s vagyon­beli köz bátorság újabb veszedelmeknek vágynak ki téve, szükséges, hogy a Hazának ezekből eredő méltó aggodalma mindenekelőtt eloszlattassék, s mind ezek az összves törvényhozás által halladék nélkül orvosoltassanak." Ezután következett a sérelmek kérlelhetetlenül következetes, pontos felsorolása. E felsorolás Deák stiláris remeklése: „Sérelem az ..." - így kezdődik minden vádló bekezdés, az ismétlés szinte pörölycsapásként hat. Megemlíthető, hogy 2H Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék monográfiája. Bp. 1876. I. 156., Takáts-hagyaték 8204., 8219/e-g., 8220/d-g., 8221., 8230/d. A pesti követutasí­tás: MOL N 22. 24.cs. 15. 2 ' ; Molnár András: Javítva változtatni."Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformja­vaslatai. S. a. r. Molnár András. Zalaegerszeg. 2000. (Zalai gyűjtemény 49.) Deák szerepét a munkálatokban összefoglalóan 1. uo. 255-; Úgy látszik, a munka zöme a legjobbakra várt. Szatmárban nem más dolgozta ki a megye „bizottsági" álláspontjait, mint Kölcsey Ferenc. ­Szauder: i. m. 152. -•"'Az április 15-i közgyűlésről: Takáts-hagyaték 5221., 8221/a.

Next

/
Thumbnails
Contents