Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
lárd bázisának számított. A látszólag előzmények nélküli fordulatot több tényező is magyarázza: 1798-ban felosztották a megye nagyobb részét lefedő Harruckern-birtokot, ezt követően több arisztokrata család vált Békésben birtokossá. Párhuzamosan nagyobb arányt öltött a nemesek betelepedése: míg 1785ben mindössze 254 nemes élt a megyében, addig 1840-ben már 1106 nemes adta le szavazatát a tisztújításkor. 7 Férfikorba értek a nagyobbrészt a Felvidékről betelepedett megyei vagy uradalmi tisztségeket viselő apák Békésben született fiai. Ez a generáció már a felvilágosodás és a nemzeti ébredés szellemétől áthatott iskolákban szerezte műveltségét. A reformkorban felemelkedő középbirtokos családok nagyon közel voltak még a jószágszerzéshez. Az 1832/36-os országgyűlésen részt vevő Csepcsányi Tamás és Szombathelyi Antal épp az országgyűlés időszakában vásárolt birtokot Békésben. Mivel e családoknak közvetlen gazdasági tapasztalatai voltak, az átlagosnál sokkal több érzékenységet mutattak a gazdasági és társadalmi átalakítást célzó reformeszmék iránt. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy e réteg képviselői számára a szívvel és ésszel egyaránt vállalt reformeszmék diadala nem kis társadalmi emelkedést jelentett. A politizáló megyei elit fordulata 1835-ben az úrbéri törvényjavaslatok kapcsán kirobbant konfliktusok során manifesztálódott, de a szemléletváltás valamivel korábban lezajlott. A rendszeres bizottsági munkálatok 1830-32-es vitáit vizsgáló Völgyesi Orsolya arra a megállapításra jutott, hogy a békési operátumok a liberális ellenzék által megfogalmazott törekvések maximumához állnak közel. 8 Békés megyét az 1832/36-os országgyűlésen Rudnyánszky Mihály és Nóvák Antal, majd őket felváltva Csepcsányi Tamás és Szombathelyi Antal képviselte. Közülük hárman közelebbi kapcsolatba kerültek Kossuthtal. Az ellenzéki vezetők bizalmát 7 Karácsonyi János: Békésvármegye története I. Gyula, 1896. 362. 8 Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. Gyula, 2002. 213.
