Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg
vetítési ajánlat híréről értesülve - a táborba ment, s immáron harmadik toborzóútján kb. 10 000 főnyi, többségében nemzetőrökből és frissen felállított honvédzászlóaljakból álló erővel érkezett meg a lajtai táborba. A Lajtánál megtorpanó magyar fősereg katonai és politikai okokból egyaránt késlekedett a forradalmi császárváros megsegítésével. Kétszer is átlépte a határt, de mindkét alkalommal vissza is tért a Lajta jobb partjára. A Bécs alatt álló cs. kir. erők már Windisch-Grätz tábornagy főseregének beérkezése előtt túlerőben voltak, s Kossuthnak minden ékesszólását latba kellett vetnie, hogy rávegye a sereg tisztikarát a Lajta immár harmadik átlépésére. Előtte még békekövetséget küldött herceg Windisch-Grätzhez. Október 30-án a tárgyalási ajánlatokat visszautasító Windisch-Grätz csapatai Schwechatnál fölényesen visszaverték a magyar támadást. A vereség egyetlen pozitív következménye az volt, hogy Kossuth végre kinevezhette a fel-dunai hadsereg parancsnokává az általa e posztra már korábban kiszemelt Görgei Artúrt. 17 Ez volt Kossuth első és egyetlen olyan hadjárata és csatája, amelyben részt vett, s ezért is fontos, hogy milyen benyomások érték ennek során. A csatáról október 30-án, a friss benyomások hatása alatt küldte meg beszámolóját az OHB-nak, s noha áthatotta azt a köteles optimizmus, nyomon követhető belőle, hogy Kossuth mit és hogyan látott a csatából. Móga János altábornagy, a hadsereg parancsnoka a visszavonulás közben leesett lováról, s ezért beadta lemondását, s Kossuth Görgei Artúrt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. Ám az elkövetkező napokban ténylegesen Kossuth vitte a fővezérséget. Az új fővezér pedig mindezt akceptálta. Görgei fővezéri iratai Kossuth ottléte alatt többnyire adminisztratív intézkedésekből, illetve a határvédelemmel kapcsolatos utasításokból állnak; de, mint Kossuth idézett soraiból kitűnik, ezek egy részét is az elnök kezdeményezte. A Kossuth-Görgei-levelezés ekkori da,7 Hermann Róbert: „Felszedek utamban mindert fegyveres népet". Kossuth Lajos harmadik toborzóútja, 1848. október 17-27. Limes, 1993/1.
