Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg
niszterhez, valamint felhívta a kérdésre Batthyány Lajos miniszterelnök figyelmét is. 8 1848 őszén Kossuth egyik fő pártolója volt ezen alakulatok honvéddé alakításának. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az átszervezést a polgári kormányzat nem kötötte a tisztikar által leteendő szigorú vizsgákhoz, ami némelyik alakulatnál komoly problémát okozott. Miután ugyanis az önkéntes mozgó nemzetőrség alakulatai tisztjeiket századosig maguk választották, s a honvéddé átkeresztelt zászlóaljaknál többségük megtartotta rangját és beosztását, könnyen megeshetett, hogy egy érdemdús megyei szolgabíró ugyanolyan honvéd századosi rangot kapott, mint egy olyan volt cs. kir. főhadnagy, aki mégiscsak rendelkezett némi katonai ismerettel. 9 A szabadcsapatok közül a második, az eredetileg Kossuth, majd Hunyadi nevét viselő csapat szervezését Kossuth kezdeményezte. (A szabadcsapat gyalogságából később az 50. honvédzászlóalj, lovasságából a 13., Hunyadi nevét viselő huszárezred alakult meg.) A szeptemberi kormányválság idején e csapat már komoly fegyveres erőt képviselt. Batthyány Lajos miniszterelnök ennek alapján némi joggal tételezte fel, hogy Kossuth a szabadcsapatnak a fővárosban állomásozó gyalogságát saját céljai érdekében akarja felhasználni, ezért is intézkedett annak a táborba küldéséről. Sőt, miután a szabadcsapatba tucatjával jelentkeztek a fővárosban állomásozó, magyar legénységű sorezredi alakulatok katonái is, Batthyány megtiltotta a további átlépéseket. 10 Szintén Kossuth pártolására kapott csapatalakítási engedélyt Erdélyben Berzenczey László; az általa szervezett Kossuth-lovagokból alakult meg a 15. Mátyás-huszárezred. 11 8 KLÖM XII. 582-583. 9 L. erre Kedves Gyula: „Szabolcs a hazáért". A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban. Bp., 2002. 37-^0. 111 Urban Aladár: Kossuth szabadcsapata 1848 őszén. Hadtörténelmi Közlemények,1988/4. 11 Történetére 1. Jakab Elek: Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848-1849-re. Bp., 1880.; [Imreh Sándor:] Visszaemlékezés az 1848-1849. évi
