Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg

A honvédség létrehozása nem Kossuth, hanem Batthyány Lajos miniszterelnök kezdeményezése volt. Kossuth - úgy tűnik - kezdetben nem sok reményt fűzött ezekhez az új alakulatokhoz. Inkább az erdélyi székely határőr katonaság mozgósítását és kihozatalát tartotta célszerűnek.

5 Amikor azonban a toborzás jó eredménnyel folyt, majd az új honvédzászlóaljak a szerb felkelőkkel vívott harcokban jól beváltak, ő maga is szorgalmazta számuk gyarapítását. 1848 nyarán, a hadügyi törvénycikk vitájában főszerepe volt abban, hogy Mészáros Lázár eredeti, a magyarországi kiegészítésű sorezredek szaporítását célzó, s a képviselőház többsége által javasolt, teljesen „magyar lábra" állítandó hadsereggel kapcsolatos törvényjavaslatok közt sikerült kompromisszumot teremteni.

6 Az újoncokból kiegészítették volna a Magyarországon állomásozó, magyarországi sorezredeket és lovasezredeket, a fennmaradó újoncokból pedig újabb honvédzászlóaljakat szerveztek volna. Miután az uralkodó a törvénycikket nem szentesítette, s szeptember 11-én a Batthyány-kormány benyújtotta lemondását, szeptember 12-én Jelacic betörése miatt az országgyűlés Kossuth javaslatára határozatot hozott arról, hogy a katonaállítási törvénycikkben megajánlott újoncmennyiség kiállítását a törvény szentesítéséig is meg kell kezdeni. A határozat szerint a kiállítás toborzás útján történjen, s az újoncokat „egyenesen és kirekesztőleg csak a már felállíttatni kezdett honvédzászlóaljak szaporítására" kell fordítani. A határozat szerint az így kiállítandó honvédsereg „az ország békéjének tökéletes helyreállításáig szolgáland"; s ha ez rövidebb lenne a rendes katonáskodási időnél, „a kitöltött honvédi szolgálat mindenkinek be fog számíttatni".

7 5 L. erre Pulszky Ferenc államtitkár április 29-i előterjesztését Batthyány Lajos miniszterelnökhöz, közli KLÖM XII. 95-96. 6 A vitára 1. Varga János: Az országgyűlés szerepe a honvédelem megalapozásában. In: A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., 1998. 7 KLÖM XII. 922-924.