Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg

Hermann Róbert Kossuth és a magyar hadsereg „Kossuth Lajos azt üzente, / Elfogyott a regimentje. / Ha még egyszer azt üzeni, / Mindnyájunknak el kell menni" - szól a Kossuth-nóta első strófája. A magyar történelem egyetlen alakjáról sem maradt fenn annyi népdal, mint Kossuthról, s e népdalok többsége a szabadságharcot vezető államférfiról szól. E dalok népszerűségét-jelzi, hogy 1867 után Ferenc József, 1919 után Horthy Miklós nevével énekelték őket. Ugyanakkor Kossuth - ellentétben az állandóan egyenruhában parádézó Ferenc Józseffel vagy a tényleges katonaként államfővé váló Horthyval - soha nem volt katona. Mégis, a magyar történeti köztudat több-kevesebb joggal - őt tekinti az önálló magyar hadsereg megteremtőjének. Az alábbiakban arra a kérdésre keresünk választ, hogy mennyire alapos ez a közvélekedés: azaz, valóban Kossuth volt-e a magyar honvédsereg létrehozója. A kérdésre adandó válaszhoz azonban szükséges néhány szót szólni magának a magyar hadseregnek az összetételéről. Kossuth és a hadseregszervezés Az 1848. áprilisi törvényekben nem volt olyan törvénycikk, amely intézkedett volna a magyar hadseregről, s a felelős kormányról szóló törvénycikk is csak általában utalt minden honvédelmi és katonai tárgyra, amelyeket az uralkodó a magyar kormány közbejöttével intéz. Az országban állomásozó es. kir. haderőnek csak egy része volt magyarországi kiegészítésű; a többiek ausztriai, cseh- és morvaországi, galíciai és észak-itáliai legénységű alakulatok voltak. Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. május 7-én érte el, hogy V. Ferdinánd király a magyarországi főhadparancsnokságokat, s ezek révén ezeket az alakula-