Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben
Elég a taktikázgatásból - írta - a népből kell nemzetet teremteni. A létező társadalmi tényezők elégtelenek, tehát új elemeket kell teremteni - mégpedig lelkesítéssel, szociális egyesületekkel, azaz civil szervezetekkel. 20 Ez a gondolat már átvezet a Védegylethez, Kossuth új tevékenységi mezejére. Már 1837-ben számolt a honi kézműveseket pártoló egyletekkel. A Törvényhatósági Tudósítások utolsó, már meg nem jelent számában Klauzált idézve említette az amerikai gyarmatok sikeres bojkottját az angol áruk ellenében. 21 Ezt követően még évekig inkább a szabad kereskedelem híve, de a már érintett vámügy tárgyalásai során eljut - a legelsők közt Magyarországon - a védvámig és a Védegylet ötletéig. Egyébként 1842-ben már létezett egy Honi Gyapjúszöveteket Viselő Egyesület, melynek titkára Madarász László volt. Perczel Mór 1842-ben létesíti az első védegyletet Tolna megyében, majd 1844. október 6-án Pozsonyban, az országgyűlés termében alakul meg az országos szervezésű Védegylet is. Elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth. Széchenyi Béccsel való ujjhúzást emlegetett, Wesselényi is túl zajos ügyletnek tekintette, Deák sem igen bízott a magyarság kitartásában, de támogatta Kossuthot a nagy munkában. A szervezést országszerte, megyénként Kossuth irányításával az ismert ellenzékiek vállalták. Metternich már arról szónokolt, hogy Magyarország a forradalom előszobájába érkezett. Egyetlen év alatt 140 szervezet létesült, mégpedig rendi különbség nélkül fogva össze nemest, polgárt és parasztot. Kossuth Hetilapja volt a centrum, az agytröszt: ide futottak be s innen áramlottak szét az információk, szerveződött egyre szélesebb társadalmi alapokon a Bécs elleni oppozíció. Metternich szerint a Védegylet alapcélja Magyarország függetlensége volt, s ebben - szokásával ellentétben - már nem tévedett nagyot, legalábbis ami a fő szervezőt, Kossuthot és ki nem mondott, de már érlelődő céljait illeti. A 20 Pesti Hírlap, 1843/306. Közli Pajkossy: i. m. 61. 21 Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok - Törvényhatósági Tudósítások (Kossuth Lajos összes munkái VI.) - S. a. r. Barta István. Bp., 1966. 1031.
