Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben
legyen a mérlegben." Magyarország a Nyugat mellett áll, de szövetségesként, saját célokkal. Hazánk civilizációja, uralkodóháza iránti hűsége, nyugati vonzalma nem jelentheti azt, hogy nekünk csak a védő szerep és a szolgaság jár... Nekünk - írta nem elég, hogy kegyesen befogadnak, mi ragaszkodunk egyediségünkhöz és saját érdekeinkhez! 18 Önérzetes, lelkesítő és máig érvényes sorok... Kossuth jól látta: a korlátlan gazdasági liberalizmus egyenlőtlen felek közt hirdet szabad - azaz egyenlőtlen - versenyt, s a pénzarisztokrácia előjogait növeli. A gyengék védelme tehát állami feladat látta helyesen Kossuth; elvont elvekért ne áldozzuk fel önmagunkat! A liberalizmus másik csapdáját a nemzetiségi kérdés jelentette. Nyugat-Európában evidens volt az egy nemzet - egy állam elve. A liberálisok „bibliája", Rotteck-Welcker Staatslexiconja. helyeselte - vegyes nemzetiségű államokban is - a nemzetállami törekvést. A történelmi Magyarországon a 19. században a magyarság csak relatív többségben lévén, különös fenyegetettségérzést váltott ki a nemzetiségek politikai jelentkezése, kollektív jogok iránti fokozatosan kialakuló igénye. Közben mindenki ismerte a herderi jóslatot a magyarság elenyészéséről, és tapasztalhatta a pánszláv, illetve illír törekvéseket is. Érthető, hogy egy Wesselényi vagy egy Széchenyi is mindent a nemzeti érdek szemüvegén át nézett, még ha ütembeli, módszerbeli különbségek persze voltak köztük, mégpedig jelentősek. A közigazgatás és az államigazgatás magyarnyelvűségét és az oktatás magyar nyelvét minden reformer elfogadta, követelte: ez törvény is lett 1844-ben. (Tegyük hozzá: az oktatás teljes magyarnyelvűsége csak papíron létezett és mérgezte a helyzetet - valósággá igazán soha nem lett. ) A magyarság ezen igényei mellett Kossuth is, Wesselényi is, mások is toleránsak voltak a nemzetiségekkel, nem törtek - nem is törhettek - meg18 „Vámszövetségi kilátások" - Pesti Hírlap, 1842/179. Közli Pajkossy: i. m. 45. Ugyanerről: „Vámszövetségi kacsintgatások" - uo. 1842/178.
