Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben

Kossuth már kéziratos lapjai szerkesztésekor széles tudósítói hálózatot szervezett; most ezt a kört bővítette. Munkatársa lett Teleki László, Batthyány Lajos, Eötvös József, Ráday Gedeon, Bezerédj István, Szentkirályi Móric, Pulszky Ferenc, Kazinczy Gábor és sokan mások. Széles kapcsolati háló, országos tábor szerveződött Kossuth körül, gondolatai, tervei számára példátlan terjesztési lehetőség tárult fel. A szerkesztőség (némi túlzással) egyben pártközpont is volt. A lap szinte berobbant a magyar sajtóba, rövid idő alatt történelmi léptékű hatást ért el. A vezércikket például maga Kossuth rendszeresítette először; ezek zömét maga írta, s valamennyi az értekező próza remeke. A további rovatok: fővárosi újdonságok, megyei napló, külföldi napló, értekező, hirdetések. Soha addig magyar újság ilyen sokszínű, gazdag, tartalmas, híranyagában az egész országból merítő, stílusában érdekes és mozgósító nem volt. Kossuth három és fél év alatt 365 számot szerkesztett, 214 vezércikket írt. 1842-re 4000, majd rövidesen több mint 5000 előfizetője volt, ami akkor példátlannak számított. (A Világnak 1200, a Jelenkornak 850, a Nemzeti Újságnak 450 megrendelője volt...) Kossuth első, beköszöntő vezércikkében leszögezte: az nem kérdés, hogy haladni kell, csak az, hogy merre és hogyan. Ismerje meg a nemzet önmagát, a szükségleteket, s aztán sokoldalú eszmecserével kell kimunkálni a célt és eszközt. így születhetnek jó, a közmegegyezést tükröző törvények. Se későn, se korán ne érkezzünk - folytatta -, akkor lesz támogatás és hatás. Nos, a Pesti Hírlapnál jobb ütemben, időben politikai lap aligha született. A kétkedőknek pedig odavetette Nagy Pál ismert szavait: „... sem hatalmasok komor tekintete, sem polgártársaink heve soha el nem tántorít."

2 A politikai gondolkodás fejlődésében, a tettvágy felkeltésében, a tapintatos, nem erőszakos, de meggyőző mozgósításban, a polgárosodás alapkérdéseinek Árvától Pesten át Beregig és Temesig történő tudatosításában Kossuth és lapja nélkülözhe2 Pesti Hírlap, 1841/1.