Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben

Erdmann Gyula Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben Kossuth, miután kiszabadult konstruált politikai perét követő fogságából, választhatott a nyugodt, visszavonult élet és az aktivitás, a közélet között. Lehetett volna a beteg Wesselényi jószágigazgatója, de a sors és saját ambíciói, képességei, a liberális ellenzéken belüli országos tekintélye, amit a mártíromság természetesen növelt, más irányt szabott életének. Az ország legjobb újságírója, a kéziratos, a cenzúrát megkerülő, Országgyűlési, majd Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjeként az országgyűlési, majd megyei politika információs központja, kiváló politikus-tudósítói és olvasói révén az ellenzék fő organizálója volt. Érthető, hogy ezt a szerepet és szolgálatot kívánta folytatni. Szentkirályival tervezett lapot, tárgyalt több újság átvételéről, majd váratlan ajánlatot kapott Landerertől, a bécsi kormányzat és rendőrség nyomdász-kiadó bizalmasától, és így 1841 január 2-án megjelenhetett a Pesti Hírlap első száma. Metternichék azt hitték, hogy Kossuth becsvágyó és megvehető, a börtön is megtörhette, a cenzúra szigora pedig ellenőrzés alatt tarthatja. Számítottak arra is, hogy Kossuth radikalizmusa, szélesebb társadalmi rétegekre alapozó demokratizmusa megoszthatja a magyar ellenzéket és főként a befolyásos és növekvő számú ellenzéki mágnásokat leszakíthatja az oppozícióról. Voltak is híresztelések, miszerint Kossuth eladta magát, áruló lett. E méltatlan vádak hamarosan semmivé foszlottak. Bécs alaposan elszámította magát. Féja Géza találó megjegyzése szerint egy haldokló rendszernek már nem jó az emberismerete, az ítélőképessége, s így hibát hibára halmoz.

1 Ez történt. A Pesti Hírlap az ellenzék ritka hatású szócsöve és integrátora lett. 1 Féja Géza: Kossuth Lajos. Bp., 1987. 48.