Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"

hogy itt, Shakespeare olvasásával, és az alapokkal kezdve tanult meg angolul, végül ugyancsak kénytelen-kelletlen matematikai tanulmányokat is folytatott. Kossuth fogságának szigorú szabályaiban a Gondviselés jeleit látta: így alakult politikai koncepciója, így arathatott angolul hatalmas sikereket a magyar szabadság védelmében Angliában és Amerikában (ezt a paradoxont nemcsak ő maga, hanem több kortárs publicista is kiemelte), végül így szerezhette meg azokat az ismereteket, amelyekre mint pénzügyminiszternek szüksége volt. A valóságban Kossuthot sohasem fosztották meg az olvasmányoktól, bár szigorúan megszűrték, mit olvashatott, a könyvellátmány egyenetlen volt, és gyakran akadozott. Tőle magától tudjuk, hogy angolul már elfogatása előtt rendszeresen olvasott, bár a Shakespearerel való találkozás valóban meghatározó élmény volt számára. Végül politikai koncepciója, amelyet 1841-től kezdve fejtett ki a lap hasábjain, sokkal inkább a viták hevében alakult ki, mint 1840 előtt, a börtönben. Kossuth azonban valószínűleg helyesen látta, hogy életpályájának alakulását a perben való helytállás rövid távon befolyásolta ugyan, hosszú távon azonban a fogságban folytatott tanulmányok, az elmélkedés, egyéniségének fejlődése bizonyultak fontosnak.

29 2y Erről bővebben 1. Pajkossy Gábor: „...cserébe nyertem egész későbbi életemet". Kossuth és fogsága. In: Pölöskei Ferenc, Orosz István (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században. Bp., 1994. 157-174.