Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"

továbbra is együttműködtek vele. Felhasználva, hogy 1832 decemberére összehívták az országgyűlést, Kossuth el is hagyta a megyét, s ehhez barátai is megadták a segítséget. E döntése tulajdonképpen elindította a sikeres politikai pályán. Még fontosabbak voltak az ügy hosszú távú következményei: Kossuth, aki feldolgozta az ügy tanulságait, tisztakezű, puritán politikussá vált, akinek a számára a magánérdek a közérdek alá rendelődik, s aki az egyéni érvényesülést azoknak a céloknak a valóra váltásához kötötte, amelyeket a magáénak vallott.

6 Kossuth 1863 júliusában Horváth Mihály kérdésére válaszolva úgy emlékezett, hogy a sajtószabadság ügyében Zemplénben tett javaslatait a közgyűlésben elbuktatták, majd Barkóczy János gróf a sajtóra tett lekicsinylő megjegyzése nyomán „a pillanat hatása alatt, azon nyomban ki is jelentett gondolat villant meg [agyában], hogy [feladatául veszi] magány [igyekezetével] utat törni [nemzetének] a sajtó szabadság felé". így született meg a Tudósítások „eszméje".

7 Kossuth 1832 szeptemberében valóban elszántan lépett fel a sajtószabadság érdekében, a pályafordulóban azonban lényeges szerepe volt helyzete megrendülésének, végül Kossuth egykorú megnyilatkozása alapján úgy tudjuk, hogy a „correspondentialis idaeát" - tehát hogy Kossuth honorárium fejében rendszeresen tudósítsa az országgyűlés fejleményeiről a zempléni barátokat - Lónyay Gábor „gerjeszté fel" benne. Az 1832 késő őszén kiformálódott tervben két szempont fonódott össze: az otthon maradottak tájékoztatás iránti igénye azzal a szándékkal, hogy a megyét elhagyni kényszerülő Kossuthnak anyagi segítséget nyújtsanak. Többen is pénzt kínáltak a rendszeres tudósításért, és Kossuth már Pozsonyba indulása előtt további előfizetőket gyűjtött.

8 Ebből alakult ki az Ország6 Az ügy értelmezésében Lackó Mihályt (Kossuth zempléni válsága. Medvetánc, 1986. 2-3. 165-179.) követtem. 7 Berzy Sándor: Kossuth Lajos ismeretlen levele Horváth Mihályhoz. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve. IV. Eger, 1958. 596-604., az idézetek: 600. 8 KLÖM VI. 343-345., kül. 344.