Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
hatják meg állampolgárságukat, ha az elkövetkező tíz év alatt kérvényezik annak elismerését. A kérvényezés az uralkodó iránti hűség kinyilvánítását jelentette. A törvény éle egyértelműen Kossuth ellen irányult, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ő nem tesz olyan lépést, amely a Ferenc József iránti alattvalói hűség kinyilvánítását jelentette volna. A törvényt az ország politizáló többsége szégyenletesnek tartotta, s Kossuth is minden alkalmat megragadott, hogy a honossága elvesztése miatti fájdalmát kifejezze. Békés megye 1883-as köszöntő levelére adott válaszát is azzal kezdte, hogy a megye tiszteletadása különös hálaérzettel tölti el, hiszen reá „a magyar törvényhozás a magyar polgárjog esedékes elvesztését mondotta ki". A határidő lejárta egybeesett Tisza Kálmán politikai meggyengülésével. A véderővitában sokat támadott miniszterelnök, hogy a maga tekintélyét az elkerülhetetlen bukás ellenére is valamelyest erősítse, megcsillantotta azt a lehetőséget, hogy az, aki valamelyik város díszpolgára, mentesül a törvényben előírt kérvényezési procedúra alól. Tisza Kálmán kezdeményező lépése ugyan csupán az önmaga távozását megszépítő politikai játszmák sorába tartozott, de a Kossuthot tisztelő városok kapva kaptak az alkalmon, és egymással versengve választották díszpolgárukká az egykori kormányzót. „Hazám törvénye elutasított, hazám harmincegy városa magához ölelt" - írta köszönőlevelében Kossuth. 44 Békés megye városai és községei közül Gyula, Békés, Békéscsaba, Gyoma, Orosháza választotta díszpolgárrá Kossuthot. A díszpolgári címek megszavazása csak nyitánya volt a kilencvenes években kezdődő nagy Kossuth-ünnepeknek. Kossuth 90. születésnapja civil szervezetek és önkormányzatok sokaságát késztette nagyszabású ünnepségek rendezésére. Akadt olyan önkormányzat - a gyulai -, amely még a Lajos-napot is rendkívüli közgyűléssel ünnepelte, és köszöntő sürgönyt küldött „nemzeti törekvéseink hamisítatlan és élő eszményképének". 45 Két 44 Szekfű Gyula: i. m. 415. 43 BML V. 171. Gyula város közgyűlési jkve 94/1892.
