Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
A politikában részt vevő megyei elit nagyon tudatosan őrizte 1848 és benne Kossuth emlékét, s a szabadságharc egykori szereplői a kultusz éltetésére még az abszolutizmus éveiben is megtalálták a módot. A Kétegyházán született történész, Márki Sándor egyik, töredékben maradt életrajzában írta le, hogy az Almásyak gazdatisztjeként szolgáló édesapja - volt honvéd hogyan választott nevet 1849 után született fiainak: „.. .az orosztörök háború küszöbén, amikor nemcsak a Mindenváró Ádámok, hanem a Vörösmartyak [is] az államok sorából kitörölt, öt részre szétdarabolt, Ausztriába beolvasztott Magyarország föltámadásában reménykedtek. Ezt a reményt akkor Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve jelképezte. A szabadságharc után született bátyám ezért kapta a Lajos nevet, s húsvét másodnapján ezért kereszteltek engem Sándornak. A Világos után született első magyar fiúkat más magyar szülék is ilyen sorrendben s ilyen érzületben kereszteltették el Lajosnak, Sándornak..." 30 A tudatos emlékőrzés jele, hogy a szarvasi Zsilinszky Mihály már a kiegyezés évében összeállított egy kis kötetet Kossuth a magyar nép szívében és költészetében címmel. 31 A gyűjtemény Kossuthot Rákóczi mellé emelő összeállítója először is bizonyítani akarta, hogy Kossuth Lajos „Magyarország legelső fia és a magyar nép legnagyobb jótevője", ugyanakkor gondoskodni akart az összegyűjtött versek és népdalok még szélesebb körben való elterjedéséről. Akis gyűjtemény és a későbbi néprajzi gyűjtések dokumentálják, hogy Kossuth személyének helyi folklorizálódása is már az abszolutizmus éveiben megindult. Gyűjtöttek népdalokat, történeteket Köröstarcsán, Gyulán, Endrődön, Orosházán, Dobozon. 32 A néprajzi gyűjtésekből az is kiderül, a köztudatban valós és fiktív elemekből kialakult egy viszonylag kerek Kossuth kép. Részei voltak ennek a folklorizálódott képnek népdalok, toborzódalok, a „kápolnai csatatéren mondott ima", a „Bú30 Márki Sándor: Önéletrajztöredék. Szegedi Egyetemi Könyvtár MS 412. 31 Kossuth a magyar nép szívében i. m. 32 Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete. Bp. 1952.
