Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Erdélyi József (1896-1978) költő

Rozvány Jenő (Eugen Rozvan) (1878-1938) ügyvéd, újságíró és szerkesztő, politikus. A megismert R. György negyedik fia, hatodik gyermeke. Már joghallgatóként Marx eszméit terjeszti. Egyike a Kommunisták Romániai Pártja megalapítóinak. Vezetői tisztségében Leninnel tárgyal. A Munkás-Paraszt Blok listáján bejut a román parlamentbe. Csakhamar letartóztatják. Folyamatos üldöztetése elől, 1931-ben a Szovjetunióba emigrál, ahol a politikai tudományok kutatója. A sztálini koncepciós perek során kivégzik. Kovács Béla (1866-1950) latin-magyar szakos tanár; szülővárosában is tanított; a román liberális párt képviseletében polgármester. 1927-1931 között kiadta a Szemle című, igényes hetilapot. A Toldi versformáját utánzó humoros hőskölteménynek, a Miskiádoknak (Nagyszalonta, 1921) a szerzője. Bonczos Miklós (1897-1971) jogász, politikus. Szegeden főügyész, majd főispán, országgyűlési képviselő. 1939-1944 között belügyminisztériumi államtitkár; árvízvédelmi és menekültügyi kormánybiztos. O szervezte az ONCSA-házak építésének mozgalmát. 1945-ben Argentínába emigrált. Mogyorós Sándor (1911-1969) munkásmozgalmi aktivista, majd a Román Kommunista Párt politbürójának egyik titkára. Sem a magyar kisebbség ügyét, sem szülővárosát nem támogatta. 1957 után Alexandru Moghioros-ként szerepelt. Négy politikai tárgyú könyve, brosúrája jelent meg román, magyar, részben német nyelven. Végül ejtsünk szót néhány környékünkről származó tollforgatóról. Sárközy Gerő (Árpád, 1908-1977) földműves, majd munkás az állami gazdaságban. Verseit, cikkeit erdélyi lapok közölték. A barázdák dala című kötetét maga adta ki (Nagyszalonta, 1933). Bátor kiállásaiért két ízben is hadbíróság elé idézték. R. Sebesi Teréz (Reichné) (Árpád, 1923-1987) háziasszony, majd bolti elárusító. A szalontai Arany János Irodalmi Kör üléseit rendszeresen látogatta. Gyermekverseit a Napsugár, a Művelődés, a Fáklya közölte. Önálló kötete a Rigófütty (Bukarest, 1964).