Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Sinka István (1897-1969) költő, író

Első verse úgy születik, hogy egy vénasszonyt hall énekelni. Napokig motoszkál fejében a dallam és a ritmus, majd előkotor egy tintaceruzacsonkot, és csizmája szárára följegyzi a magától kibomló sorokat: Oh, szállj pipám drága füstje, dohányom foszló ezüstje s lengj messzi a puszta mélyén ... Nem kellett kínlódnia verslábakkal, rímképlettel, másnap a folytatás jött magától: Itt Barmon a Csikótanyán Tizenhét szilfa hajlatán sír az eső vőlegénye ... Ebből teljesült ki később a Tizenhét szilfa alatt című, megejtően szép vallomása. No, de addig még éveknek kell eltelniük. Egyelőre bújja a könyveket; éjszaka olvasna, ha a gazda hagyná. Szűrének két elkötött ujja a könyvtára. így szerez az iskolázottakon is túltevő műveltséget, amint maga írja: három kiváló professzora volt: Jézus (pontosabban az édesanyjától kapott Biblia), Petőfi és Tolsztoj. Azonban a poétává éréshez idő szükségeltetik, méghozzá kedvező. Arra pedig várnia kellett. Az első világháborút megúszta, de a szerelmet nem. A választott Papp Piroska, a vésztői juhászszámadó lánya. Kecsegtető szolgálat is amoda ígérkezett, az 1919-ben meghúzott országhatáron túl. Istenhozzádot mond szülővárosának és édesanyjának. Vésztőn nagy szegénységben élnek négy, majd három gyermekükkel. Az 1920-as földreform hozzásegíti egy kis ház megvételéhez. (Napjainkban ez múzeummá rangosodott.) Piroska a gyulai kórházban nemsokára meghal. Küzdelmes napok várnak az apára: napszámosként tartja el három kisfiát, de a békési-bihari emberek, elsősorban az értelmiségiek, segítséget nyújtanak a rejtőző talentum feltöréséhez. Féja Géza, Barsi Dénes, Szabó Pál, később Veress Péter, Sértő Kálmán segíti, bátorítja. Első lírai alkotása a helyi sajtóban 1930-ban jelenik meg; első önálló kötete, a Himnuszok Kelet kapujában című szabadversgyűjteménye pedig 1934-ben, a szeghalmi gimnázium jóvoltából és anyagi segítségével. 1935-ben - Szabó Pállal és Barsi tanító úrral közösen -