Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Balogh Ernő (1890-1964) orvosprofesszor, patológus

Kutató tevékenysége során főleg a paraziták okozta és a fertőző megbetegedések kórbonctanával foglalkozott. Tanulmányozta az oxigénhiány következtében fellépő szöveti elváltozásokat, az embólia keletkezésének okait. Azonban mindezeken túl nemzetközi hírt és tekintélyt rákkutatóként szerzett. A magyar tudóstársadalom 1942-ben érdemei elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, majd 1949-ben tovább lépve, tanácskozó tagjává minősítette. Budapesten hunyt el 1964. november 24-én. Pontosabb művei: Szöveti elváltozások biológiai felértékelése fertőző betegségekben (1926); Az egyetemes orvosvilág legnagyobb magyar géniuszairól (1927); Gümőkórosok gennykeltő baktériumos társfertőzéséről (1927).