Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Székely László (1877-1934) műépítész és városrendező

Egyetemistaként Sopron szabad királyi város háromszögesítési, felmérési és lejtmérési vállalatánál mérnöki beosztásban dolgozott, s megbízható pontossággal és lelkiismeretes szorgalommal látta el a feladatait. 1900-ban a műegyetem szigorlati bizottsága előtt kiváló eredménnyel vizsgázott. Az építészoklevél megszerzése után, mint egyik legjobb végzős hallgatóját, a tekintélyes tanintézet állami ösztöndíjjal tanulmányútra küldte Olaszországba, ahol a római, firenzei, lombardiai műremekeket tanulmányozta. Itt szilárdult meg benne a középkori építészet formai megoldásai iránti vonzalom és tisztelet. Hazatérte után Czigler Győző műegyetemi tanár hívta meg budapesti tervezőirodájába munkatársnak, asszisztensnek. Itt három éven át együtt dolgozott - a többek között - Dvorak Ede műépítésszel. Egyébként Czigler és Dvorak professzor neve nem hangzik ismeretlenül a szalontaiak előtt, mert a Csonkatorony szomszédságában álló Aranypalota az ő elképzelésük testet öltése. Székely László először 1902-ben, 25 évesen Budapesten kötött házasságot, majd Temesvárra való telepedése után Lichtscheindl Violát vette feleségül. Az egyházi megerősítést Szabolcska Mihály költőpap végezte. A Bánság szíve, Temesvár, a XX. század kezdetén nagy változások, urbanisztikai fejlődés előtt állott. Célszerű mederbe terelése érdekében a tanács állandó műépítészi állást rendszeresített. A polgármester Czigler Győzőhöz fordult: a fontos városrendezési feladatok elvégzésére ajánljon egy jól felkészült, rátermett szakembert. A professzor Székely Lászlót javasolta. így lett 1903 és 1922 között Szalonta szülötte Temesvár vonzó városképének a megteremtője, számtalan középületének, bérpalotájának, ipari létesítményének a tervezője. Főműve a piarista főgimnázium, rendház és templom. Továbbá okvetlenül meg kell említenünk a Felső Kereskedelmi Iskolát, a gyárvárosi ortodox templomot, a szerb püspöki palotát, a városháza háromemeletes, reprezentatív épületét, megannyi iskolát, óvodát, magánházat és villát. Temesvár központjának büszkesége a Lloyd-sor. Ennek szépsége, átgondolt rendezettsége lényegében Székely ízlését és műépítészi rátermettségét dicséri. Előszeretettel alkalmazta a középkori architektúra jellegzetes formáit, szerkezeti megoldásait, díszítő elemeit. Szívesen élt a magyaros szecesszió és a népi építészet motívumaival, kerámia-bera-