Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Rozvány György (1819-1902) ügyvéd, helytörténész és Arany-kutató

bizonyosat nem tudunk. A református iskola és a parókia között húzó­dott a „görög zug" (napjainkra már beépült); valahol itt állhatott a csa­lád jómódról tanúskodó otthona. A szalontai elemit követően középiskolai tanulmányait Aradon, Nagy­váradon, Temesvárott végzi, a jogot Késmárkon (Kezmarok) és Debre­cenben. 1840-ben Pesten szerez ügyvédi diplomát. Egy évvel koráb­ban Beöthy Ödön - Bihar vármegye szabadelvű pártjának alapítója -, magával viszi a pozsonyi parlamentbe, ahol az Országgyűlési Tudósí­tások szerkesztésében vesz részt. Az ő feladata lesz, hogy a kegyelem­mel szabaduló Lovassy Lászlót a brünni börtönből hazahozza. Jogászi pályáját a Bánátban, a marienfeldi uradalomban kezdi. Hat év múltán hazatér és több mint fél századon át a helyi közélet kiemel­kedő tagjává, a művelődési mozgalom serkentőjévé, az induló hetilap szorgalmas munkatársává válik. 1848 júniusában ő terjeszti elő Arany jelölését az első szabad képvi­selői választáskor. A sikertelenség nem az ő vétke. A szabadságharc kitörésekor fegyvert ragad. Részt vesz a perlászi, majd a piski csatá­ban; Bem tábornok több ízben futár feladattal bízza meg. utolsó be­osztásában Ormay Norbert hadsegéde. - Haynau retorziójának csu­pán azért nem esik áldozatául, mert hazafias felbuzdulásában másfél éven át Rozványiként írta a nevét. Ezt a vizsgálatkor tagadta. (Vö. Jó­kai: A kőszívű ember fiai című regényében az Edmund és az Eugen névcserével.) Alkalmazkodó természetével magyarázható, hogy ügyvédi irodáját a Bach-korszakban is megtarthatta, sőt 1859-ben közjegyző, majd 1867-1869 között Nagyszalonta főbírája. - A fentiek ellenére Rozvány György ízig-vérig lokálpatrióta: javasol, felszólal, cikkezik, szenvedélye­sen harcol városa fölemelkedése, közéletének polgárosulása és lakói­nak művelése érdekében. Fiatalos lendülete idős korában sem lany­hul, tenni akarása nem szünetel. A megnyitott múzeum számára há­rom olajfestményt készít: Arany, mint nemzetőr; az ősi schola reformata; a költő szülőháza. Kár, hogy a szakismeret híján készült képek az idők folyamán tönkrementek. Sokoldalú munkásságában Arany mindenekelőtt történetírói tevé­kenységét értékelte, míg az ő életéről, ifjúságáról közölteket fenntar­tással, helyenként bírálattal fogadta. Szerzőnk egyike azon magyarországi historikusoknak, akik korán felfigyeltek a társadalmi ellentétekre s a hajdúk meghatározó szerepé-

Next

/
Thumbnails
Contents