Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Szent Péter pálfordulása

Péter a szenvedés éjszakáján! Tehát nem így kell ezt nézni, jó Szász uram! A lényeg az, hogy akit eljátszunk, úgy játszuk el, hogy az emberek el is higgyék, hogy azt látják a színpadon, akit mi mutatni akarunk nekik. És a Szent Pétert megszemélyesítő Müncz Jónás szerepét Gyulán csak Ön tudná legjobban eljátszani. Az se legyen akadály, hogy a felekezete ezt nem engedi meg. Mert magát minek is keresztelték meg, Szász uram, milyen felekezetnek volt Ön először híve? - Hát igaz, katolikusnak. - No látja, ezt a keresztvizet pedig senki sem mossa le magáról! És ez a vallás nem tiltja a szereplést, sőt, segíti az embereket, hogy a jót színpadról is bemutassák! Azért én úgy gondolom, nyugodtan eljöhet, Szász uram eljátszani azt a Szent Pétert a nélkül, hogy bárkit is megsértene vele. Utána, ha szükségét érzi, nyugodtan élhet az új felekezetében. - Hát főtisztelendő báró úr, úgy érzem, ennyi invitálásnak már nem nagyon tudok ellenállni. No, meg a jó Isten látja lelkemet, nem is nagyon akarok. Hiszen már rég mardos engem a lelkiismeret, hogy elhagytam az én jó anyaszentegyházamat, de hát a sors arra kényszerített. S mindig is kerestem a visszafelé vezető utat, de egyedül nem találtam. Mivel nagyon szeretek énekelni a jó Isten dicsőségére, azért maradtam továbbra is itt, a baptistáknál. Mert itt nem kell messzire a templomba járnunk, ha énekelni akarunk. Itt hol az egyik, hol a másik házban gyűlünk össze szombatonként, s úgy istenigazából kiénekeljük magunkat! - No, ha ennyi a probléma kedves Szász uram, akkor a jó Isten máris megsegíti Önt, hogy a Saulusból Paulus lehessen. Mert itt a másik utcán, a nem régen felépült napközi otthonban minden héten tartunk szentmisét is, litániát is a szép, új kápolnában. Ha ez Önnek megfelel, ezennel felkérem Önt, legyen ebben a kápolnában az előénekes és segítsen Nagy Ferenc tanító úrnak, aki itt kántizálni szokott, de a hangja nagyon rekedtes a sok dohányzástól. Tanítsák meg az itteni híveket is a sok-sok szép miseénekre, Mária-énekre. De ne felejtse el nekik megtanítani a Máriafadnára járók búcsúénekét sem, mert megyünk mi még egyszer Radnára! Hogy is van az a szép ének? - S mindketten halkan, visszafogott, fátyolos hangon együtt dúdolák: .. .jöttünk köszönteni a szép Szűz Máriát, magyaroknak kegyes királynéját/ És mint egy istentiszteleten, a kis öreg féltérdre ereszkedett, két görcsös kezét összekulcsolva, el-elcsukló hangon elkezdett imádkozni: - Édes jó Istenem! Köszönöm, hogy megvilágosítottad elmémet, és segítséget adtál ahhoz, hogy hitehagyottságomból visszatérhetek régi szent hitemhez.