Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Ajánlás

AJÁNLÁS Báró Apor Vilmos, a vértanú győri püspök neve fogalom Gyulán. 1915 augusztusától káplán, majd 1918 szeptemberétől 1941 februárjáig plébános az alföldi kisvárosban. Küldetéses ember, apostoli egyéniség volt. Hihetetlen munkabírással és soha nem apadó emberséggel, szelíd türelemmel, szolgáló alázattal és sugárzó hittel teljesítette szerteágazó feladatait. Ha kellett, küzdött a vallásoktatásért a Tanácsköztársaság helyi vezetőivel szemben, máskor a román megszállók által internált gyulaiak érdekében lépett fel sikerrel Bukarestben. Kitűnő és lelkiismeretes hitoktató volt, tanítványai és ministránsai rajongtak érte. A XIII. Leó pápa által meghirdetett katolikus szociálpolitika hirdetőjeként és munkásaként úttörő és elévülhetetlen szerepe volt Gyulán a szegénygondozásban, segélyprogramokban, a szociális étkeztetések és ruházati akciók megszervezésében. Éveken át többszáz elemista, szegény sorsú gyermek ingyenes ebédeltetését biztosította a Szociális Misszió Társulat városi tagjai segítségével. Minden jótékonysági akcióban számíthattak rá, mindig segített, szervezett: úgy tűnt, hogy fáradhatatlan. Kapuja mindig nyitva állt, mindenkit meghallgatott. Vigasztalt, lelkesített, szépre-jóra buzdított. Nemegyszer a plébánia teljes pénzkészletét szétosztotta a rászorulók között; megesett, hogy utolsó pár cipőjét is elajándékozta... Híveit lakásukon is sorra felkereste. Legendásak voltak családoknál végzett lelkigyakorlatai. A katolikus egyház újjászervező, megújító egyénisége volt. Tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak, valamint a gyulai képviselő-testületnek is. A számos gyulai civil szervezet mindegyike építhetett tanácsaira, tevékeny közreműködésére, amikor közérdekről volt szó. Ahol építkezni kellett és lehetett, ott ritkán hiányzott. A világháború és Trianon utáni gyulai, gazdasági válságok által sújtott társadalom sebeinek gyógyítója, a közcélokat szolgáló erők szervezője és lelkesítője volt. Már életében legendák övezték személyiségét Gyulán. Tisztelete általános volt a városban. Akik közelebbről is ismerték, történetek sorát mesélték róla: e történetek szájról szájra jártak.