Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
mést nézve is) rosszabbodás paraszti szempontból. Ez meg is felelt az agrárpolitikai akaratoknak. Együttesen kenyérgabonából (búza és rozs) a teljesítés 1955-ben 145 ezer vagon lett s érdemes hozzátenni: az 1954-ben készült terv (ami még a Nagy Imreféle szakasz jegyében lett összeállítva) 130 ezret tűzött ki célként! 141 Különösen "sikeres" volt 1955-ben a burgonyabegyűjtés; a Rákosi-éra legjobb eredményét érték el: az összes burgonyabegyűjtés 44.595 vagon lett (ezt korábban csak 1954-ben közelítették meg 34.040-el). Többet mond a kötelező burgonyabeszolgáltatás adata: 24.234 vagon (1952: 19.785, 1953: 22.472, 1954: 20.689). A borbegyűjtés mennyiségileg szintén kiemelkedően sikerült (1.661.137 hl, amit csak 1951-ben közelítettek meg 1.475.891-el, míg 1954-ben csak 511.170 hl került központi készletbe); a kötelező beadási arány is hasonló volt (1955: 678.538 hl, 1951: 442.591, 1954: 343.663). Az 1955-ös adatok értékét azonban lerontotta a borok igen gyenge minősége, amit az jelez, hogy a Malligand fokban mért tervteljesítés csak 96%-os volt, míg a mennyiségi tervet 151%-ra teljesítették. 142 A hizott sertés begyűjtési terv 1955-ben 13 ezer vagon volt; a teljesítés 14.300-at mutatott. A 13 ezer vagonnyi vágómarha begyűjtési tervet is túlteljesítették, a tényszám 14 ezer lett és folytathatnánk a sort. 143 1956 elején töretlenül folytatódott a kemény vonal. Február elsején a Minisztertanács határozatot hozott az 1955 végén fennálló begyűjtési hátralékok rendezéséről. E szerint az 1953: 27. tvr. előtti időszakban keletkezett (a Nagy Imre-szakaszban jórészt elengedett) hátralékok 50%-át, az 1954-55-ben beadni elmulasztott cikkek 75%-át kellett előírni 1956. évi teljesítésre! Igaz, e terhet el lehetett engedni, ha a termelő 1956-os, majd 1957-es beadási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette. Párhuzamosan a szubjektív megítélés lehetőségét, az apparátus kénye-kedvének érvényesítését segítette elő az, miszerint "a kulákok, notórius nemteljesítők és üzérkedők" begyűjtési hátralékait semmiképpen sem lehetett felfüggeszteni. Ki minősült notórius nemteljesítőnek? Ezt szokás szerint a helyi párttitkár vagy vb-elnök döntötte el. 144 Ezt a szellemet a moszkvai XX. kongresszus hírei sem oszlatták el egyhamar: még 1956 júliusának elején is született begyűjtési miniszteri utasítás a hátralékok azonnali, még a cséplés kezdete előtti kemény elszámoltatására; ahol pedig már nem volt semmi tartalék, onnan a csépléskor kellett - az 1956-os kötelezettségen felül - azonnal behajtani az adósságot. 145 Az 1955. március utáni nagy Rákosi-féle "találmány", az 1953: 27. tvr-t kijátszó, kötelezően előírt szabadfelvásárlási szisztéma is tovább élt. A Begyűjtési Minisztérium tervei szerint az 1955-ös 28.479 búzavagonos szerződéses és szabadfelvásárlási adatot 1956-ban is szinten kellett tartani kenyérgabonából. 28 ezer búzavagont vettek tervbe úgy, hogy a feleslegből (értsd: a beszolgáltatás utáni és a családtól-vetőmagszükség141. Cikkenkénti begyűjtési terv 1954. aug. 25. - UMKL-Begy. M. TÜK - 6/0012/187. Vö. IX/b. sz. melléklet. 142. Jelentés a Begyűjtési Minisztérium Kollégiumához 1956. febr. 17. - Uo. Titk. - 11. (1956. febr. 20/1. P) 143. Uo. Vö. IX/d. sz. melléklet. 144. 3085/1956. Mt sz. h. (febr. 1.) - Uo. - FM TÜK - 21/3085/1956. 145. 20881/1956. Begy. M. sz. utas. - Uo. - Begy. M. Titk. - 33. d./l. t.
