Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

1949 elején hivatalosan 63.000 volt a kulákok száma, ebből 16.000 földje nem érte el a 25 holdat.

66 - Ami aztán igazán kilátástalanná tette a kulákká minősítettek helyzetét: beindították azt a mechanizmust is, mely nem engedte őket szabadulni. A minisztertanács rendeletet alkotott, mely szerint - mivel "sok kulák elbocsájtja alkalmazottait" - a termelés és a munkavállalók érdekében az 1949. január l-jén kuláknál alkalmazásban állók nem bocsájthatók el.

67 4. A beszolgáltatási rendszer továbbfejlesztése, a terhek növekedése Az 1948. évi aratási-begyűjtési eredmények ismeretében a kormányzat nagy optimizmussal fogott hozzá a gazdaságpolitikából egyenesen következő beszolgáltatási célkitűzések kimunkálásához. Az iparosítást finanszírozandó tovább szorították az egyéni gazdaságokkal s főként a kuláksággal szembeni adóprést. Napirendre került a kulákság határozottabb korlátozása, de jelentősen növekedtek a kis- és középparasztság kötelezettségei is. A termésbecslések a beszolgáltatás és közellátás szempontjából egyaránt döntő terményből, a kenyérgabonából kedvezőek voltak. A kormányzati szakértők 7,3-7,8 q/kh átlagterméssel és jelentősen növekvő termésmennyiséggel kalkuláltak, s így, mivel gazdasági és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlannak tartották a paraszti készletek növekedését, az állami készletek kötött forgalommal kikényszerített növelését vették célba.

68 A kényszerre szükség is volt, hiszen a parasztságnak érdeke nem fűződött adott formájú "árutermelése" növeléséhez, s így a többlettermés állami készletezését csak a kötelező beszolgáltatás növelésével lehetett megoldani. Magyarán a beszolgáltatási rendszer alapjában nem változott: továbbra is a földadó volt a bázis-adat, s azt szorozták fel a szántóterület szerint meghatározott kulccsal. A kulcsot viszont a kulákhatárnál jelentősen megemelték.

69 A kulákokat terhelő mezőgazdaság-fejlesztési járulék változatlan maradt. Az alapkötelezettségből könnyítésként továbbra is levonták a szántóterület 1/3-át meghaladó egyéb művelési ág utáni kötelezettséget, ám itt új kulákteher lépett be: a kulákságnál csak a szántó 40%-a fölötti egyéb művelésű részek mentesültek. Általános kötelezettségfokozásként minden termelő terménybeszolgáltatási terhét 15%-kal felemelték, "szemestakannány-beszolgáltatási kötelezettség" címén. Kidolgozták - tekintettel az 66. A kulákgazdaságok 1952 végén - KSH jelentés 1953. márc. 19. (KSH könyvtára) 67. SzN 1949. márc. 27. 68. Feljegyzés az 1949. évi árugabona-kérdésről - UMKL- Szobek- 30. t. Az összes kenyérgabonatermést 26-27 millió q-ra tették. A 26 millió q-ás termés meg is valósult, s ez kb. 10%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Igaz, a kenyérgabona vetésterülete is nőtt, több mint 100 ezer holddal. Vö. Adattár I. 178. 69. A középparasztok és kulákok közti határ pontosabb meghúzása érdekében felmerült, hogy a 25 kh szántót meghaladó, de 350 ak. érték alatti birtokot csak 3-as, tehát a legmagasabb középparaszti kulccsal, míg a 25 kh szántóval nem rendelkező, de a 350 ak. értéket elérő gazdaságokat a legalacsonyabb kulákkulccsal szorozzák fel. - Feljegyzés a beszolgáltatási rendszer egyes alapelveiről 1949. május UMKL- Szobek- 31. t. Végül is a rendelet a 25 kh alatti, de a 350 ak. értéket elérő gazdaságokat csökkentett, 3,6-os kulákkulccsal terhelte.