Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

A beszolgáltatási rendszer 1949 -1953 Az elvonás fő eszköze e periódusban is a beszolgáltatási rendszer volt. 1948 nyarától, még inkább 1949-től hivatalosan már szóba sem került a rendszer megszüntetése, sőt a hadigazdálkodás fokozott kiépülésével a vezetés a szocialista gazdasági élet evidens velejárójának nyilvánította. Említettük, hogy az Ideiglenes Kormány működése kezdetén hatálytalanította a Jurcsek-rendszert, az adott közellátási helyzetben azonban nem mondhatott le a kötelező beszolgáltatásról. 1945-ben a szűken megszabott termelői fejadagon túl minden paraszti készletet elvontak. Később - 1948-ig - mérsékelten progresszív, a szántóterület nagyságától függő volt a kivetés - papíron. A sorozatosan gyenge termések, aszályos időjárás miatt azonban a kormányzat kénytelen volt a rendeleteket félretéve az összes paraszti felesleget, néha a termelői fejadag egy részét is, igénybe venni, meglehetősen alacsony áron. 1948 februárjában - az új begyűjtési rendszer előkészítésekor - felmerült a gondolat, hogy a termelők háztartási és gazdasági szükségletük feletti összes terményüket szolgáltassák be, elkerülendő a sok nyilvántartási és más adminisztratív problémát.

32 A mezőgazdasági termelés államosítására végül is nem került sor, 1948-49-re mértéktartóbb és teljesíthetőbb beszolgáltatási kötelezettséget róttak a kis- és középparaszti termelőkre. Az 1 kh szántónál kevesebbel rendelkezők mentesültek, 1-5 kh közti szántó esetén a beszolgáltatás azonos volt a földadóval (aranykoronánként 4 kg búza). 6 kh szántó felett a földadót progresszíve emelkedő szorzókulccsal szorozva rótták ki a terhelést. A kategóriába sorolás alapja tehát továbbra is a szántóterület lett, a szorzókulccsal azonban a teljes birtok adóösszegét (nem csak a szántókét!) kellett beszorozni. A kapott szám adta az illető birtok összes beszolgáltatási kötelezettségét búzakilogrammban.

33 32. Tervezet 1948. febr. 18. - UMKL-Szobek- 21. t. 33. 100 kg búza értékének felelt meg: 110 kg rozs, ill. kétszeres, 117 kg árpa, 130 kg kukorica, 29 kg rizs, 77 kg napraforgó, 220 kg burgonya, 166 kg hagyma, 13 kg sertéshús. A kötelezettséget kiegyenlíteni csak ezekkel a cikkekkel lehetett.