Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

litikai jelentősége, mint - mondjuk - 1946-47 fordulóján lett volna. Az 1947. május 31-én hivatalba lépő Dinnyés-kormányban 14 tárcából még hét élén állt kisgazda miniszter; a szeptember 24-én alakult új Dinnyés kormányban már a 13 tárcából mindössze hármat vezetett kisgazda politikus (a közellátásügyi miniszteri státust már a kormány megalakulásakor sem töltötték be).

268 Ezek is olyan kisgazdák voltak, akiket a többéves szalámitaktika még a porondon hagyott... 268. Megemlítendő, hogy a Közellátásügyi Minisztérium megszüntetése már az 1947. márciusi költségvetési vitában szóba került. A kommunista -hisztérikus kirohanásairól és intoleranciájáról ismertKossá István a minisztérium személyi állományának felette szükséges megtisztításáról beszélt s a tárca zömmel "régivágású" tisztviselőit bűnös, a náci Németországot a háború alatt kiszolgáló embereknek minősítette. A közellátás 1947. eleji helyzetéért teljes egészében a minisztériumot tette felelőssé tervszerűtlen munkája, ellentmondásos rendeletei miatt. A népellenesnek, "Kovács Béla összeesküvő bandájának" bélyegzett tárca felszámolását csak a gazdasági élet rendeződésekor látta így is lehetségesnek, de javasolta a leépítések megkezdését (Ngy. N. VI./306.- márc. 5.). A kisgazda Keresztes Tamás elismerte, hogy a minisztérium a parasztság körében is népszerűtlen, de hozzátette: szükséges, s ezt a parasztság is elismeri. A minisztérium elleni támadásokat méltánytalannak tartotta: az adott helyzetben - mondta bírálni könnyű, cselekedni kevésbé (uo. 373.). Erőss János közellátásügyi miniszter határozottan utasította el Kossá joggal rágalomnak nevezett vádjait, s felkérte Kossát, hogy támassza alá azokat konkrétumokkal. (Uo. 354.)