Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

A Kis Újság október 3-án a következő címmel közölt cikket: "Bajt okoztak a túlzottan derűlátó termésbecslések." A cikk utalt arra, hogy az ENSZ korábban jelezte: a világháború utáni élelmezési válság mélypontja 1947 - 48-ban lesz. Európában általános volt az aszály s így a kontinens 254 millió q gabonaimportra szorult, miközben az USA-ban és Kanadában is rosszabbodott a terméshelyzet. A cikk már kénytelen volt az aratás összesítéseként leszögezni, hogy a termés Magyarországon is mélyen a tervezett alatt maradt. Ténylegesen búzából 11,5 millió q, rozsból 4,9 millió q, összesen tehát 16,4 millió q kenyérgabona termett a tervezett 18-20 millió q-val szemben. A termésátlag búzából 5 q/kh, rozsból 5,1 q/kh lett (vö. I. melléklet), szemben a tervezett 6 q/kh-al. Némileg javított a helyzeten az, hogy a vetésterület valamivel meghaladta a tervezettet (vö. II-IV. melléklet). így nem meglepő, hogy a kormány október közepén már minden kenyérgabona- és lisztfelesleget zárolt és elrendelte e készletek beszolgáltatását.

246 A Szabad Nép a rendeletet ismertetve leszögezte: nem szívesen tette ezt a kormány, mert a cél a mezőgazdaság mielőbbi megszabadítása a kötöttségektől, de a váratlanul rosszra fordult termés és vontatott beszolgáltatás láttán nem tehetett mást. A jelentős hiány okát a Szabad Nép a laza ellenőrzésben s a kb. 2 millió q kenyérgabona feketepiacra jutásában látta. A lap 3-400 forintos "zug" búzaárakról írt s megemlítette, hogy helyenként viszont állatokkal etetik fel a gabonát, pálinkát főznek kukoricából stb.

247 Ebben volt igazság, de a hiány és a vázolt helyzet primer oka az aszály, a mezőgazdaság már vázolt közgazdasági helyzete és a parasztság számára súlyosan hátrányos cserearány volt. Az MKP a tragikus helyzetből melynek előidézésében (a gazdaságpolitika fő meghatározójaként) volt némi szerepe... - is igyekezett politikai tőkét kovácsolni: ütött egyet a gazdagabb parasztságon és a "kupeceken". A kemény intézkedések ellenére 1947 végén rosszabb volt a kenyérhelyzet, mint 1946 végén. 1947. december 31-én kenyérgabonából a készlet 307.680,1946. december 31-én 324.474 tonna volt.

248 A kormány hamarosan a végsőkre is elszánta magát: elrendelte a termelői fejadagok megdézsmálását. Az ország összes termelőjére 5300 vagon fejadagdézsmát róttak ki s ennek kb. felét be is hajtották.

249 A hiány így is roppant nehezen szűnt meg. 1948. február 15-én a 15 kh feletti szántóval rendelkezőktől származó, tehát a szorosan vett begyűjtés még csak 41%-os volt a tervvel szemben,

250 és május végére is csak 54,5%-ra emelkedett.

251 A kötelezettség-kiterjesztés és a fejadagdézsma nélkül tehát az éhinséget nem lehetett volna elkerülni. így viszont 1948. 246. 12100/1947. Korm. sz. r. - MK 232. (okt. 12.) 247. SzN 1947. okt. 14. ("Az ország kenyere") 248. UMKL-Szobek- 21. t. Az 1945. dec. 31-i adat: 126.718 t. 249. Kimutatás 1948. ápr. 13. - UMKL-Szobek- 21. t. A felnőtteknél 20 kg, 6-12 év közti gyerekeknél 60, 6 év alattiaknál 80 kg volt a dézsma! - Vö. 1948 febr. 18-i kimutatás - uo. 250. A beszolgáltatás állása 1948. febr. 15. - Uo. 251. A beszolgáltatás állása 1948. máj. 31.- Uo.