Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

kétségtelenné válásáig az MKP vezetése nem látta bizonyosnak a paraszti, sőt akár szegényparaszti szövetkezetek "szocialista" irányú fejlődését.

224 A magyar agrárpolitika végül is 1945-48 között lényegében a szovjet NEP-rendszerhez mutat hasonlóságot (piaci - erősen korlátozott - viszonyok létezése) azzal, hogy nem hiányoztak belőle a hadikommunizmushoz hasonló jegyek sem (fokozódó termelői érdektelenség, a fő termények termelői feleslegének gyakran teljes elvétele, ami itt-ott már a naturálgazdálkodást idézte és határozottan érvényesült a parasztsággal szembeni kényszer alkalmazása). A hasonlóság nyilván nem véletlen: a kulcspozícióban lévő MKP vezetők mindig a szovjet gazdaság fejlődésének lépcsőit tartották szem előtt. A hadikommunizmusra jellemző rendszabályokat azonban a vezetők hajlandóságán és elkötelezettségén túl eleinte a gazdasági helyzet objektív kényszerűsége is motiválta. 10. Az 1947-48-as beszolgáltatási rendszer Az előmunkálatok már 1947 januárjában megkezdődtek. Az előkészületek során feléledtek az 1946. tavaszi viták. Abban továbbra is egyetértettek a koalíciós pártok, hogy a beszolgáltatás csak átmeneti rendszabály lehet, amit mint háborús maradványt mielőbb meg kell szüntetni. Nagy Imre a nemzetgyűlésen szorgalmazta az MKP nevében, hogy jó közepes termés esetén töröljék el a beszolgáltatást, gyengébb termés esetén pedig az alsó birtokkategóriákban mérsékeljék; egyúttal erőteljesebb progresszivitást követelt.

225 Nagy Ferenc ugyanott jelentette be miniszterelnökként, hogy a hús- és zsírbeszolgáltatást eltörlik, s 6 q-ás átlagtermés esetén megszűnik a gabonabeszolgáltatás is.

226 A kisgazdapárt képviselő-csoportjában is többen követelték a beszolgáltatás eltörlését, mire Erőss János közellátásügyi miniszter is megígérte, hogy 6 q-ás átlagtermés elérése után megszüntetik a beszolgáltatást.

227 Az SZDP XXXV. kongresszusán elfogadott akcióprogram már kevésbé konkrét ígéretet tartalmazott: a közélelmezés érdekében, amíg azt a háború utáni helyzet szükségessé teszi, fenntartandó a teljes kötöttség, melyet meg kell szüntetni, "mihelyt a viszonyok lehetővé teszik".

228 A Közellátásügyi Minisztérium 1947. februári tervezete már némileg figyelembe vette az MKP törekvéseit és az előző évi rendszernél valamivel progresszívebben és az 5 hold alatti szántóval rendelkezőkkel szemben méltányosabban osztotta volna szét a terheket. Eltörölni javasolta a zsír- és húsbeszolgáltatást és kilátásba helyezte az őrlési 224. A földreformot követő agrárpolitikához ld.: Orbán 45.-; Szakács 1971. 46.-, 251.-; Balogh 1975. 39.-, 116.-, 266.-, 314.-, 324.-, 345.-, 426.-; Vida 1976. 50.-, 55.-, 73.-, 136.-, 212.-, 223.-; A magyar népi demokrácia története ... 57.-, 85.-, 90.-, 99.-; A szovjet párhuzamokhoz: Szamuely László: Az első szocialista gazdasági mechanizmusok, Bp. 1971. 225. Ngy. N. VI. 413. (1947. márc. 3.) 226. Uo. 1374. 227. KU 1947. ápr. 24.- A képviselőcsoport egyes tagjai 120 Ft/q búzaárat követeltek s elhangzottak képtelen ötletek is, pl. az, hogy az írók is szolgáltassanak be könyveket stb. ... 228. Az MKP és az SZDP határozatai 457.