Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948
pellengére állítását. 163 Ugyanakkor természetesen a kisgazdapárt sem mulasztotta el az MKP elleni akciót, amikor a Gazdasági Főtanács 1947 tavaszán több mezőgazdasági termék árát felszabadítva némi ipari ár-illetve béremelkedést is előidézett; miközben a tömegek a drágaság ellen tüntettek, a kisgazdák az MKP-t nevezték a drágaság okozójának. 164 A stabilizációt követően kialakult agrárolló végül is meghaladta az ország történetében addig legerősebb ollót, az 1933. évit is: 1946 augusztus-decemberében egyes források szerint 28-30, mások szerint 40 - 50%-os lett! 165 Az MKP III. kongresszusa is elodázhatatlannak tartotta az olló összébb zárását. 166 Az ipari termelés kiemelt állami támogatása s az ennek nyomán bekövetkező ipari termelésfelfutás fokozódó ipari árukínálatot is előidézett, melyre a mezőgazdság nyomott helyzetében nem volt elegendő kereslet. Párhuzamosan a tervezettnél jobban nőtt az ipari munkásság, főként a nehézipari munkásság jövedelme is: az ipari béreket ugyanis 1946 augusztusában az 1938. évi teljesítmény 75%-ához kötötték s bérnövelést csak ezt meghaladó teljesítmény esetén engedélyeztek, de nem véve figyelembe, hogy az erősen preferált nehéziparban voltak meg elsősorban a teljesítménynövelés lehetőségei; e növekedés be is következett s a növekvő kereslettel szemben nem állt rendelkezésre élelmiszer - ezért is halaszthatatlan lett a mezőgazdasági árak növelése. 167 A tervezett, tartósan rögzített és egységes árrendszer nem valósult meg. Egyes termények árát a kormányzat már 1946 őszén felszabadította átmenetileg, ami a feketepiaci árak részbeni legalizálását jelentette. így pl. a kukorica ára 118, a burgonyáé 230 forint/q lett. 168 A Szakács Sándor által idézett adatok ettől eltérnek, de igen jól mutatják az árfelszabadítással érvényesülő értékarányos árak illetve a korábbi hatósági árak éles ellentét: 169 Hatósági ár Árfelszabadítás utáni ár Burgonya (fogyasztói ár) 0,46 Ft/kg 1,40 Ft/kg Hagyma (fogyasztói ár) 0,60 Ft/kg 3,56 Ft/kg Tengeri (termelői ár) 35,00 Ft/q 150,00 Ft/q Liba (fogyasztói ár) 7,90 Ft/kg 12,00 Ft/kg A felsorolt cikkeken kívül felszabadították az összes baromfiféleség, majd a tartósított élelmiszerek és a közellátás szempontjából kevésbé fontos termékek árát is (cikória és malátakávé, kávépótló, fűszerkeverék stb.). 170 Párhuzamosan, ha csekély mértékben is, de megkezdődött a hatósági termelői árak emelése is, miközben az ipari árakat az év végére 5%-kal csökkentették. Ez jelentéktelen korrekció volt csupán s így 163. KU 1946. dec. 10. ("Drágaság és pártpolitika") 164. SzN 1947. máj. 20. ("Az Anyag- és Árhivatal árdrágítóit védi a kisgazdapárt politikai bizottsága") 165. Berend 1962. 224.-; Szakács 1971. 118.166. Az MKP és az SZDP határozatai 286.167. Berend 1962. 192.168. Mg. áralakulás 1963, 22,169. Szakács 1971. 118.170. UMKL-GF Stab. u. - XXIX/42. (2784/1947) és XLII/10.
