Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

Az ipar gépi kapacitásával, munkahelyeinek számával mért teljesítőképesség lényegében elérte az 1938. évit. Ugyanekkor a mezőgazdaságban a földreform után fokozatosan nőtt a vetésterület s a vetésszerkezet is mutatott kedvező változásokat (az intenzív termelés arányának növekedése - vö. I-III. melléklet), ami jelezte a parasztság termelési kedvét, azonban a technikai ellátottság, az igaerő és állatlétszám (vö. VII., XV., XVI. melléklet) még messze volt a háború előttitől; a műtrágya ellátottság pl. csak az 1938. évi 1/3-ada volt. A termésátlagok jóval alatta maradtak az 1938. évinek (vö. I. melléklet). Ennek ellenére a kisgazda miniszterelnök is jelezte a nemzetgyűlésen 1946 júliusában: mivel a mezőgazdaság hamarabb áll talpra s iparcikkekből csak a mezőgazdasági cikkek felének-harmadának megfelelő készletekkel számolnak, agrárollót terveznek.

145 Dobi István földmívelésügyi miniszter beismerte 1946 szeptemberében, hogy a stabilizációt előkészítő tárcaközi bizottság olyan mezőgazdasági árakat javasolt, melyek biztosítják ugyan az üzemi szükségleteket, de a mezőgazdasági népesség fogyasztási szükségleteinek már csak 30%-os kielégítését teszik lehetővé, miközben a mezőgazdaság adóterhe az 1938. évi kétszerese lesz.

146 A kormányzat a háború előtti nemzeti jövedelem 60%-ának elérésével számolt s a nemzetközi kötelezettségeket ismerve, a reálbérszintet a háború előtti 50%-ában kívánta kialakítani.

147 A mezőgazdaság árhelyzeie igen kedvezőtlen lett. A termelő, árak szorzója 1938hoz képest átlagosan

148 3,5 az iparban 4,35, lett; az utóbbiak nagykereskedelmi árszorzója 5,1 volt s a parasztság természetesen ennél is magasabb kiskereskedelmi áron vásárolt. (Lásd 10. táblázat.) Megemlítendő, hogy az ipari és mezőgazdasági árak aránya annak ellenére alakult így, hogy a Gazdasági Főtanács az ipari árak kialakításakor gátat szabott a tőkés érdekek érvényesítésének: így pl. az 1945. évi helyzettel ellentétben az ipari árkalkulációkban nem lehetett figyelembe venni a kapacitáscsökkenés miatti termeléscsökkenés drágító hatását s a hitelek kamatait sem.

149 A mezőgazdaságon belül a következő árarányokat alakították ki 145. Ngy.N. - 11/647(1946. júl. 31.) 146. Uo. - III/885. (1946 szept. 27.) 147. A kormány célja az volt, hogy 1938-hoz képest a lakosság az élelemezési költségek 52, a lakásköltségek 80, a fűtési és kultúrszükségleti költségek 50, a háztartási-ruházkodási költségek 20%-át elégíthesse ki (Berend: i.m. 192.) 148. Az átlagszámítás persze mindig sok kétséget hagy maga után, az egyes cikkek árainak mechanikus átlaga ugyanis messze nem azonos azzal az átlagárral, ami az egyes cikkek mennyiségi értékeit is figyelembe veszi az áruforgalomban. így csak a terményforgalomban mennyiségileg legjelentősebb kenyérgabona árakat véve figyelembe a 3,5-ös szorzó a valóságban bizonyosan kisebb volt. 149. Berend 1962. 193.