Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

Az elszámoltatást követően indult meg a bírságolás is. A bírság nem volt csekély: az igazolatlanul nem teljesített kötelezettség minden egyes búzakilogrammja (erre számították át az összes elmaradást) után 1 forintot kellett fizetni. 124 Az elkobzott termékek hatósági árát ebből levonták. A bírságolás megindulásakor a gazdák közt ritkán tapasztalható elégedetlenség mutatkozott. Deputációk sora kereste fel a Közellátásügyi Minisztériumot, ahová százával érkeztek a panaszbeadványok is. A parasztok méltánytalannak tartották - az esetek nagy részében - a bírságot az aszá­lyos év miatti rossz termés miatt. Utaltak arra, hogy nem egy esetben az elszámoltató bizottság is megállapította, hogy az illető termelő önhibáján kívül maradt adós, s aztán mégis megbírságolták. Kifogásolták azt is, hogy a kapásnövények esetében a kor­mányzat nem méltányolta kellően az aszálykárokat. (Itt 80%-os károsodás esetén is csak 50%-os teher-mérséklés volt lehetséges.) Általános kívánság volt a törpebir­tokosakkal, ill. a szükséges felszerelés nélkül állókkal szembeni fokozottabb méltányosság. 125 Erőss János miniszter csak annyit tehetett, hogy megígérte: ha a gazda fellebbez, méltányosan fogja a tárca azt elbírálni. Egyébként - biztatásul ­kilátásba helyezte: ha, mint tervezik, 1947 - 48-ban a 8 kh szántónál kevesebbel ren­delkezők esetében nem lesz beszolgáltatás, ezek 194ó-47-es hátralékaikat az új ter­mésből fedezhetik majd. 126 A kormányzat a központi készletek kiegészítésére importot is lebonyolított: így 1947 januárjában Magyarország 5.000 tonna amerikai búza és 10.000 tonna bajor árpa vásárlására kapott engedélyt a Nemzetközi Élelmiszer Tanácstól. Később újabb 40.000 tonnás keretet utaltak ki. 127 Az ellentételek előkerítése persze hallatlan ne­hézségekbe ütközött, hiszen a mezőgazdaságban exportfeleslegek nem voltak. A Gaz­dasági Főtanács babexporttal próbálkozott egyrészt, másrészt igyekezett az említett import egy részét segélyként megszerezni - csekély sikerrel. 128 Az importnak jó néhány ellenzője is volt: így Kovács Imre nem kevés éllel emelt szót az egyébként hallatlanul nehéz helyzetben lévő kormányzat külkereskedelmi politikája ellen. Utalt arra, hogy az 1947. február elején lekötött kb. 1.000 vagon amerikai búza ára 20-21 dollár, azaz: kétszáz-kétszázötven forint/q lesz, miközben a magyar paraszt 1946 őszén - az általános pénzszűke idején - a hatósági áron (40 forint/q) sem tudta készleteit értékesíteni. Kovács Imre szerint a parasztság eldugott készleteit kellett volna inkább az amerikai búza árán "előcsalni". Bírálta - joggal - a 18 millió svájci frankos argentin zsír-üzletet is: a kormány ugyanis 200 - 280 vagon zsírt vásárolt Ar­gentínából; Kovács szerint ezen a pénzen 100 ezer sertést lehetett volna vásárolni Magyarországon s hozzátette: a takarmányhiány, illetve a 1946 őszi pénzszűke miatt sok-sok paraszt elkótyavetyélte sertését. Ugyanakkor igazságtalanul támadta a kor­mányt Kovács a romániai kukorica - export miatt: a szénbányászatot bénító 124. 24430/1946. ME sz. r. - MK 288. 125. Feljegyzés 1947. máj. 7. - UMKL - Szobek - 20.1. 126. KM 1947. máj. 15. 127. UMKL-GF Stab. u. XXVII/2. ill. XIV-l-c-5941/1947. 128. Uo. Stab. u. XL/20. (2964/1947.), XLIII/26. (4005/1947.) A kormány már 1946. jan. közepén a SZEB-hez fordult, hogy a nagyhatalmaktól rendkívüli élelemiszer-hitelt kapjon "az új termésig terjedő kri­tikus időszak áthidalása érdekében" - Uo. Stab. e. XII/10.

Next

/
Thumbnails
Contents