Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

hivatalok végzik. A tervfelbontások eredményének községi, járási, megyei majd országos szinten történő összesítését követően a minisztérium kialakítja a kötelező címek változása folytán most már végleges címbontásban a begyűjtési tervet és azt a MT elé terjeszti. Ennek során irányelv az, hogy a MT által korábban jóváhagyott cikkenkénti összbegyűjtési terv ne változzék. A területi begyűjtésnél mutatkozón eltéréseket tehát a szabadfelvásárlási tervcímnél korrigáljuk; - a MT jóváhagyása után a minisztérium leadja a megyei begyűjtési hivatalok és a megyei tanácsok vb-i részére a végleges begyűjtési terveket a tervfelbontás eredményeihez képest módosított címbontásban. A megyei hivatalok a terveket tovább bontják járásokra, a járási hivatalok pedig községekre, illetve téesz-ekre; - az őszi tervezési időszakban - a MT 4385/1955. sz. határozata alapján - a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben a minisztérium kialakítja a megyék, és ezen belül a termelőszövetkezetek következő évi áruértékesítési terveit. Ez először 1955-ben történt meg. Nyilvántartás, adatgyűjtés, jelentőrendszer A múlt év közepén bevezetett egységes begyűjtési, nyilvántartási rendszer lényegében két fő csoportra tagozódik: - a beadási kötelezettség megállapításával és annak évközi változásával kapcsolatos adminisztráció; - a kötelezettség teljesítésével, a hátralékok nyilvántartásával és azok behajtásával kapcsolatos adminisztráció. Ezeken túlmenően az esetenként jelentkező külön feladatok további - nem egyszer nagymérvű - nyilvántartási munkákat rónak az apparátusra. (Pl. gabona és kukorica értékesítési szerződések rendszere.) Községi (városi) nyilvántartás és adatszolgáltatás A begyűjtési nyilvántartás zömét a községi (városi) begyűjtési előadók vezetik az alábbiak szerint: a) A kötelezettség megállapításának és változásainak nyilvántartása - az állami begyűjtés rendszerét szabályozó mindenkori törvényerejű rendeletekben foglalt elvek alapján évenként minden egyes beadásra kötelezett, egyéni termelő részére a községi begyűjtési szervek előírják a kötelezettséget és annak cikkekre történő bontását a termelőkkel egyénenként megtárgyalják. Ennek során az 1955. évi tervfelbontás alkalmából a begyűjtési dolgozók 1.184.061 egy kat. hold szántó és rét területen felüli termelővel tárgyaltak és további 391.153 főt tett ki azon termelők száma, akik csak 3 kg baromfi, vagy tojás beadásra kötelezettek (800-1599 négyszögöl), továbbá földnélküli tehéntartók, vagy csak szőlőterülettel rendelkeznek és így csupán tej-, illetve borbeadásra kötelezettek. A jelenleg érvényben lévő begyűjtési törvényerejű rendelet szerint a tervfelbontási tárgyalásokon - kataszteri és birtokcsoportokat, tájegységeket, termelő szektorokat, saját és állami tartalékból bérelt területeket külön figyelembe véve - 288