Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

27. Budapest, 1955. június 21. Minisztertanácsi határozat-tervezet Bács-Kiskun megye begyűjtési munkájáról A Miniszterlanács megvizsgálta a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB-nek begyűjtési munkáját. A vizsgálat alapján az alábbiakat állapítja meg: 1) A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB a begyűjtési terveket évek óta nem teljesíti. Az idei - különösen a hizott sertés - tervteljesítésben is súlyos a lemaradás. Bács-Kiskun megyében a hizott sertés hátralék nagyobb, mint a dunántúli megyék összlemaradása. Bács-Kiskun megyének a nagymérvű lemaradása lényegesen hozzájárult a népgazdaság nehéz húsellátási helyzetéhez. A tervteljesítésben mutatkozó lemaradás és a begyűjtési munkában meglévő hiányosságok okait a Minisztertanács a következőkben állapítja meg: a) Az összes begyűjtési hibák lényegében az osztályellenség elleni harc teljes elégtelenségéből fakadnak. Jellemző Bács megye munkájára, hogy míg 1953 előtt munkájukban az adminisztratív rendszabályok alkalmazása túlsúlyban volt, 1953 után az adminisztratív rendszabályok alkalmazását elhanyagolták és nem fordítottak elég gondot a politikai munka megerősítésére. A politikai munka elhanyagolása oda vezetett, hogy ölbe tett kézzel szemlélték az osztályellenség aknamunkáját. Nem vették figyelembe azt, hogy Bács-Kiskun megyében igen sok kulák és spekulációs elem van. b) Másik alapvető hiba a megye begyűjtési munkájában, hogy a megyei tanács vb és a megyei begyűjtési hivatal hozzáállása a begyűjtési feladatok végrehajtásához nem kielégítő. Hosszú idő óta nagyobb erőfeszítést tettek az országos szervek felé különféle kedvezmények kiharcolásáért, mint a megyei begyűjtési tervek teljesítéséért. A megyei tanács vb elnökének és a megyei begyűjtési hivatal vezetőjének e helytelen magatartása rányomta bélyegét a megye egész begyűjtési munkájára. A járási, de különösen a községi tanácsi és begyűjtési szervek jelentős része alig foglalkozott a tervek teljesítésével. Ezt a megállapítást bizonyítja az a tény is, hogy a tervek teljesítésével egyformán elmaradtak mind a jó, mind a rossz termelési adottságú járások, községek. c) Nem léptek fel keményen a hátralékos termelőkkel szemben. Nem biztosították a hátralékosok folyamatos elszámoltatását. A hátralékosokkal szembeni megalkuvó magatartás következménye, hogy országos viszonylatban Bács-Kiskun megyében van a legtöbb begyűjtési hátralékos. A megalkuvó magatartást bizonyítja, hogy május 31-i állapot szerint a hizott sertés hátralékosok 17 %-át, a baromfi hátralékosok 7,5 %-át, a tojás hátralékosok 7 %-át számoltatták el. d) Bács-Kiskun megyében a spekuláció az elmúlt években - más megyékhez viszonyítva - jobban elharapódzott, ami ugyancsak kihatással volt a megye gyenge tervteljesítésére. A megyei tanács vb az érvényben lévő párt- és kormányhatározat alapján tett már intézkedéseket az elharapódzott spekuláció visszaszorítására. Ez azonban még kevésnek bizonyult, ezt a harcot fokozni kell. e) Bács-Kiskun megye gyenge begyűjtési munkájának egyik oka a tervszerűség hiánya. Sem a tanácsi, sem a begyűjtési szervek időben nem biztosítják a ter-