Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

Az egyes államügyészségek aggályaikat arra alapították, hogy a beadásra kötelezetteknek nem áll módjában a beadás lerovására alkalmas súlyú sertést megvásárolni, mert a 60 kg-nál nehezebb súlyú sertések forgalmát jogszabály korlátozza. Idevonatkozóan felhívom a figyelmet a Magyar Közlöny 1951. december 7. napján megjelent számában közölt 148.300/1951. (XII.7) Elm. M. számú körrendeletre, mely a II. rész 9. pontjában az ún. átruházható vágási engedély rendszeresítése révén lehetőséget ad 125 kg-nál magasabb súlyú sertésnek az ún. átruházható vágási engedéllyel történő megvételére. A hivatkozott Élm.M. körrendelet után, éppen a kiegészítő sertésbeadás zavartalan lebonyolítása érdekében, a begyűjtési miniszter 1952. január 16. napján 928400/1952. Bgy.M. szám alatt, a Begyűjtési és Élelmiszeripari Értesítő 1952. február 6. számában körrendeletet adott ki, amely kimondja, hogy az átruházott sertés nemcsak a vevő háztartási hús- és zsiradékszükségleteinek fedezésére használható fel, hanem a beadási vagy szerződéses kötelezettség teljesítésére is fordítható. III. A fenti általános elvek mellett felhívom az államügyészséget arra, hogy a beadási kötelezettség teljesítésének lehetőségét vizsgálva, a folyamatba teendő büntetőper szempontjából különbségei kell tenni a kulákok és a módosabb középparasztok között. A begyűjtési miniszter a kivetéskor a megyei tanácsok részére a következő utasítást adta: 1. Módosabb középparasztoknál a begyűjtési szervek megvizsgálták, hogy a gazdálkodó rendelkezett-e megfelelő sertéssel. Ha sertése egyáltalában nem volt, úgy kiegészítő beadásra nem volt kötelezhető. Ha volt sertése, úgy a beadás teljesítésére olyan határidőt kellelt megszabni, hogy a rendelkezésre álló sertést a kívánt súlyra felhizlalhassa. Amennyiben tehát e körülmények figyelembevétele nélkül történt volna a kiegészítő beadásra kötelezés, - úgy a mulasztó középparaszttal szemben büntető eljárás nem indítható. 2. Minthogy a fentiekben már említett lehetőségekre tekintettel a kulákoknak is módjukban van szabadforgalomban megszerezni a beadáshoz szükséges sertést, velük szemben a beadási kötelezettség elmulasztása miatt minden esetben helye van a büntető úton felelősségrevonásnak. IV. A kiegészítő sertésbeadás elmulasztása miatt azonban az államügyészségek járásonkint legfeljebb 2-3, jól kiválasztott ügyet vigyenek bíróság elé. A kiválasztás irányadó szempontjaként közlöm, hogy a) a kapotl utasításnak megfelelően a begyűjtési szervek a beadási kötelezettség elmulasztása esetén elsősorban a kötelezettséget 10 %-al emelik, majd bírságot szabnak ki és csak ez eljárás után kerülhet sor a büntető feljelentés megtételére. b) Főleg kulákoknál: a hátralékosok nem vettek-e igénybe a kiegészítő beadás rendezése előtt saját háztartási szükségletükre vágási engedélyt. Amennyiben ugyanis