Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

ill. emeljük ki: a magyar mezőgazdaság egészében igen gyenge volt eszközellátottságban. A nyomorszintű ellátottság fokozataiban volt csupán eltérés, mégpedig az egyéni gazdák rovására, akik ezt a hátrányt szakértelemmel és kemény munkával tudták - ameddig lehetett - ellensúlyozni. A gyenge eszközellátottságot jelzi a traktorállomány alakulása is: 1950: 13377, 1956: 25.483 db. (Vö. XV. sz. melléklet.) Láttuk már: az állami gazdaságok területe 1948 - 56 között tízszeres lett, a szövetkezeteké is ötszörös. A kialakult nagy táblákhoz traktorok kellettek volna, s a traktorállomány a kétszeresére sem növekedett. Az agrárpolitika - láttuk - az iparfejlesztés kizsákmányolt szolgálólányává tette a mezőgazdaságot. Az egyéni gazda alkotta e rétegen belül a különösen rossz sorban tartott páriák csoportját. A mezőgazdaság állami, kisebb részben szövetkezeti szektora 1949-56 között az összes népgazdasági beruházások 18-24%-ában részesült (88. táblázat). A NÉPGAZDASÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA SZEKTORÁNAK BERUHÁZÁSAI

190 (folyó áron) 88. táblázat Év A népgazdaság A mezőgazd. A mezőgazd. Üzembe helyezett Üzembe nem beruházása millirt Ft beruházása a népgazdasági helyezett mezőgazdasági beruházás millió Ft beruházás %-ában év végén összesen év végén 1949 5 724 1032 18,0 _ _ 1950 9 665 951 9,8 755 219 1951 13 127 1386 10,6 1228 377 1952 15 824 2039 12,9 2078 327 1953 16 741 2226 13,3 1956 596 1954 11 620 2677 23,0 2318 950 1955 10 892 2668 24,5 2561 1038 1956 11 284 1800 16.0 2017 806 1950-52-ben, a sztálinizmus hazai tetőzésekor a teljes magyar mezőgazdaság a beruházások 10-13%-ára érdemesült mindössze... Az "új szakasz" korrigált ezen, hogy aztán ismét következzék az ipar erőteljes preferálása. (Egyébként 1964-ig egyszer sem érte el a mezőgazdaság részesedése a 21%-ot.) Fokozta a gondokat a mezőgazdasági beruházások elhibázott szerkezete is. A pénz zömét - főként 1951-től - épületekre költötték s nem gépekre, termelőeszközökre. (Lásd 89. táblázat.) 190. Adattár II. 402.