Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
Az 1949-50-es gazdasági évre 955.817 kh-ra tervezett a vezetés szerződéskötést. Az agrárpolitika céljait szolgálta az az intézkedés, mely szerint a földművesszövetkezeteknek elsősorban azokkal a parasztokkal kellett szerződni, akik vállalták az adott növények közös, "táblás" művelését. így lett a szerződés a téesz-felé menetelés szoktató iskolája... 173 A szerződések bizonyos kedvezményeket is tartalmaztak a szerződő gazdák, állami gazdaságok és téesz-ek számára. így a szerződéssel termelt cikkeket beszámították a beszolgáltatásba (lemaradások esetén 174 ); hizlalási szerződés kötésekor leszerződött sertésenként 100 kg kukoricabeadás alóli mentességet adtak. 175 Az átvételi ár valamelyest felülmúlta a beszolgáltatási árat, de messze elmaradt a tényleges piaci ártól. Pl. a sertés-felvásárlási ár szerződés esetén 1951-52-ben átlagosan kb. 6,50 Ft/kg volt, miközben a beszolgáltatási ár 5,70-6,30 közt mozgott, a piaci ár pedig elérte a 21-31 Ft-ot. 176 így természetszerűen lépett működésbe a kényszer; a terv eleve megszabta a szerződéskötések volumenét. Pl. 1951-ben az egyéni gazdákkal 120 ezer db sertésre kellett, ha törik, ha szakad szerződést kötni; a téesz-ekkel 150 ezerre, az állami gazdaságokkal pedig 100 ezerre. 177 A Begyűjtési Minisztérium elismerte, hogy sok-sok esetben a tanácsházára idézett parasztokat kényszerítették a szerződéskötésre. 1952-vel valamelyest módosítottak a rendszeren: a leszerződött területeket teljesen mentesítették a beszolgáltatás alól. így a közel egy millió kh szerződéses föld után csak a szerződést kellett teljesíteni. 178 Nézzük meg példaként, hogy az 1951-52-es gazdasági évben milyen terményekre és mekkora volumenben kötöttek szerződést. (85. táblázat.) A cukorrépa hagyományosan szerződéssel termeltetett ipari növény volt, ám mindig is a nagygazdaságok foglalkoztak vele; a parasztság számára tehát aligha volt problémamentes a több mint 160 ezer kh-nyi előírás teljesítése, s akkor még nem is szóltunk a gyapotról és gumipitypangról... 1953 őszétől, az "új szakasz" jegyében kedvezőbbek lettek a szerződések is a parasztság számára. Gyarapodott a szerződésekkel együtt járó iparcikk-akciók száma és jelentősége. Pl. egy szerződéssel beadott sertés után rádiót lehetett kapni - teljes áron, de legalább lehetett. Volt 10%-os kedvezményű csizmavásár; két leszerződött sertés után egy jó lószerszámot, 5 db után már egy szekeret vagy motorkerékpárt lehetett vásárolni az egyébként szűkös keretekből. 179 Ezen túl: míg 1952-53-ban a szerződést nem teljesítőket azonnal megterhelték a beszolgáltatással, addig 1953-54ben ez csak rosszhiszeműség esetén történhetett meg, egyéni elbírálás és jogszerűség alapján. 180 Jelentős kedvezés volt az is, hogy a szerződéses területnél nagyobb földeket mentesítettek a beszolgáltatás alól: 1953-54-ben a leszerződött 580.930 kh 173. Az FM Növényterm. Főo. tervezete 1949. okt. 7 - UMKL-FM - TŰK - 23. d. (okt. 24.) 174. 104370/1948. OKH sz. r. - MK 192. 175. 105480/1949. OKH sz. r. - Uo. 195. 1581. 176. 316/16/1951. NT sz. h. - NT HT 371. (szept. 6.) ill. Adattár IV. 292.177. Uo. 178. Előterjesztés a Begyűjtési Minisztérium Kollégiuma részére 1952. ápr. 22. - UMKL-Begy. M. Titk. - 1. d. (ápr. 22.) % 179. 540201/1/1954. Mt sz. h. - Uo. TUK - 7/0012/6.; 540119/22/1954. Mt sz. h. - Uo. 21. 180. 5400211/3/1954. Mt sz. h. - Uo. 6/0012/41.
